Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Christian Lindner, az ellenzéki német Szabaddemokrata Párt (FDP) elnöke (j) pártja berlini eredményváró rendezvényén a német szövetségi parlamenti választás estéjén, 2021. szeptember 26-án.
Nyitókép: MTI/AP/dpa/Sebastian Kahnert

Egy csatabárdot elásott a német kormány a válságülése előtt

Olaf Scholz hatalmi szóval döntötte el két minisztere vitáját, amelynek tétje több milliárd euró volt.

Mélyponton a hárompárti német kormány népszerűsége, amit a koalíciós partnerek most a sokasodó belső viszályok elsimításával igyekeznek javítani. A karmester a szociáldemokrata Olaf Scholz kancellár, aki a liberális pénzügyminiszter és a zöldpárti családügyi miniszter között kirobbant vitának értesülések szerint hatalmi szóval vetett véget. Az előzetesen kiszivárgott megegyezés szerint a pénzügyminiszter által a gazdaság élénkítése érdekében előterjesztett követelések, valamint a családügyi miniszter ragaszkodása a gyermekek támogatásának növeléséhez egyaránt érvényesül majd.

Az ARD és a ZDF német közszolgálati televíziók, továbbá a legtekintélyesebb újságok tudósítottak a kompromisszumos megállapodásról, amely a kancellár vezényletével a két érintett miniszter között jött létre. Az előzményekhez tartozik, hogy Lisa Paus családügyi miniszter hetekkel ezelőtt megvétózta Christian Lindner szabad demokrata pénzügyminiszter tervezetét, amely a pangó gazdaság fellendítésére irányzott elő tetemes költségeket. A zöldpárti miniszter ezzel szemben azzal érvelt, hogy a gazdaság jelentős összegekkel történő támogatása nem mehet a gyermekek, konkrétan a gyermekbiztonság összegeinek rovására.

A vétó – amely szinte azon nyomban kiszivárgott – a kormány támogatottságának további jelentős csökkenéséhez vezetett.

A legfrissebb felmérések szerint a német lakosság háromnegyede elégedetlen a szociáldemokratákból, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció munkájával.

A kompromisszum egy nappal azelőtt jött létre, hogy a Scholz-kabinet kihelyezett kormányülést tart a brandenburgi Meseberg kastélyban. Az ülésen tervezik az összes kényes kérdés megvitatását, kezdve a gazdaság élénkítését célzó eszközöktől a család, ezen belül a gyermektámogatás növelésén keresztül egészen a gáz- és villanyáram költségeihez nyújtott kormányzati támogatásig.

Ez utóbbihoz fűződik egy másik felmérés is, amelyből kitűnt, hogy az állampolgárok több mint harminc százaléka egyáltalán nincs tisztában a földgáz-, illetve az áram kilowattóránkénti árával, illetve az ár alakulásával.

Ami pedig a legutóbbi vitát illeti, a pénzügyminiszter – egyebek között vállalatok számára kilátásba helyezett adócsökkentések formájában – 6,5 milliárd eurót irányzott elő a gazdaság élénkítésére. A gyermekek különböző eszközökkel történő támogatására, összességében a gyermekek alapvető biztonságának növelésére ezzel szemben a következő költségvetési évre szerint csak kétmilliárd eurót szánt, amit a családügyi miniszter vétója követett.

Németországban különféle állami juttatások támogatják a családokat. A legfontosabb pénzügyi juttatások közé sorolható a jövedelemtől független családi pótlék (Kindergeld), az alacsony jövedelműek családipótlék-kiegészítése (Kinderzuschlag) és a szülői támogatás (Elterngeld).

A létrejött egyezség szerint elsősorban a különböző támogatások összevonásával

a gyermekek alapvető biztonságának növelésére 2025-től pótlólagosan 2,5 milliárd eurót fordítanak.

A megállapodás része az is, hogy mindehhez nagyobb átláthatóságot biztosítanak. Ez lehetővé teszi, hogy sok olyan családot is elérhessenek, amely eddig tájékozatlansága, valamint a bürokratikus akadályok miatt nem jutott hozzá a forrásokhoz.

A mesebergi válságülés előtt ugyanakkor megerősítették követeléseiket a német gazdasági szervezetek is. A Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) elnöke a stagnáló gazdaságra, a magas energiaárakra és bürokráciára hivatkozva a vállalatokra kivetett adók csökkentését, a bürokrácia mérséklését sürgette, és mindenekelőtt a klímavédelem területén nagyobb tervezési biztonságot követelt.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×