eur:
410.54
usd:
391.8
bux:
79733.48
2024. november 25. hétfő Katalin
Tunéziai tüntetők jelszavakat skandálnak az arab tavasz nyitányát jelentő tunéziai forradalom 10. évfordulója alkalmából tartott tüntetésen Tuniszban 2021. január 14-én. Tunéziában több évtizedes önkényuralom után országos népfelkelés űzte el az 1987 óta hatalmon lévő Zin el-Abidin ben Ali elnököt a hatalomból.
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Meszara

Sayfo Omar: fontos brüsszeli felismerés vezet az EU határainak megvédéséhez

Azzal kell tárgyalni a migránsok feltartóztatásáról, aki helyben erős hatalommal rendelkezik, vele pedig gazdasági megállapodásokat is kell kötni –ebben áll a nagy titok a Migrációkutató Intézet vezető kutatója szerint.

Az Európai Bizottság új migrációs és menekültügyi paktumának egyik fő eleme, hogy az unión kívülre helyezi a határkontrollt, vagyis a kibocsátó és tranzitországokat fokozottabban vonja be az EU külső határainak védelmébe.

Az egyik ilyen fókuszterület Észak-Afrika, de az egyes országokkal külön kell egyezségre jutnia az EU-nak.

"A legutóbbi megállapodás Tunéziával köttetett meg, de itt fontos tudni, hogy nem új jelenségről van szó; ami most újdonság, hogy az EU gyakorlatilag beismerte, hogy Észak-Afrikában sem működik máshogy a dolog. Törökországgal már 2016-ban kötött az EU megállapodást a migránsok feltartóztatására, de már korábban is működött ez a gyakorlat, hisz Kadhafi ezredes és a 2011-ben megbuktatott Benali elnök is Olaszországgal megegyezett a feltartóztatásban. Ami most történik, hogy az EU rájött arra, hogy bárki is van hatalmon az arab tavasz óta az észak-afrikai országokban, vele érdemes tárgyalni, hogy ne jöjjenek migránsok nagy tömegben Európába" – húzta alá Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója az InfoRádióban.

Hogy mit ad az EU? Pénzt és legitimációt. "Gondoljunk arra, hogy Kaisz Szaid elnök 2019-ben került hatalomra Tunéziában, de 2021 óta rendszeres támadások érik diplomáciai és politikai szinten, mivel egyre inkább kiterjeszti az elnöki hatalmát, ezzel visszarendezve az ország vezetését egy autokrata irányba. A megállapodással az EU legitimálja az ő hatalmát, berendezkedését. Emellett

az EU pénzt is kínál, 150 millió eurót határellenőrzésre, és több mint eegymilliárd eurót gazdasági kapcsolatok élénkítésére,

amire nagy szüksége is van az országnak azok után, hogy a Világbank olyan követelésekkel állt elő, amelyek megingathatták volna az elnök hatalmát; az élelmiszerek lakossági ártámogatásának megcsappantását, a közalkalmazotti bérek mérséklését, amelyek népszerűtlen lépések lettek volna. Így viszont alternatív forrásokhoz juthat Tunézia" – mondta Sayfo Omar.

Az Európai Unió közben együttműködést tervez még Egyiptommal és Marokkóval, de ezek megújításai korábbi egyezségeknek. "Egyiptom, amely élén szintén erős kezű vezetés áll, teljesíti is a feltételeket, ennek az országnak a lakossága 100 millió, egyharmada szegénységi küszöb alatt él, és több millió fekete-afrikai menekült is van az országban. Innen nem érkeztek migránsok az elmúlt években Európába, az ország tartotta magát az elmúlt években. Hasonló a helyzet Marokkóval is."

A szakértő úgy látja, nincs más megoldás, ezeknek a megállapodásoknak kell eredményre vezetni.

"Az EU felismerte, hogy mindenhol azzal kell tárgyalni, aki helyben meg tudja erősíteni a maga pozícióját, nem kívülről kell beleszólni egy adott ország politikájába, ahol helyi dinamikák vannak érvényben. Ez a szükségszerűség leginkább Líbiában szembetűnő, ahol 2016-ban Olaszország helyi milíciákkal tárgyalt a migránsok feltartóztatásáról, ma pedig már egy egységkormánnyal tárgyal az EU ugyanerről" – hozta fel példaként Sayfo Omar.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

"A magyar futball öröksége kötelez és muníciót is ad nekünk" – mondta a megnyitón Orbán Viktor miniszterelnök, Puskás Ferencet a magyar futballisták és minden 10-esek példaképének nevezve, akiről Czibor Zoltán azt mondta: "ha az Öcsi egyszer belerúgott a labdába, abból két gól lett".
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

A Kutatási Kiválósági Tanácsban (KKT) október 1-jétől betöltött elnöki pozíciója mellett az innovációra és tudománypolitikára fordított hazai költségvetési források fő allokátorának számító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) tudományos társelnöki feladatkörét is ellátja Domokos Péter. Az NKFI Hivatal új vezetői pozíciójáról, illetve a két tisztség együttes betöltésének előnyeiről magát Domokos Pétert, illetve az NKFI Hivatal elnökét, Kiss Ádámot kérdeztük. A páros interjúból kiderül az is, hogy a Domokos Péter szerint miért volt szükség az OTKA átalakítására. A KKT elnöke arról is beszélt, hogy az első ízben meghirdetett Research Grant Hungary program keretében azon dolgoznak, hogy több neves külföldi és külföldön dolgozó kiemelkedő magyar kutatót csábítsanak Magyarországra, akik jövőre hazai intézményekkel közösen fognak kutatási projekteken dolgozni. Az NKFI Hivatal elnöke a K+F-ráfordítások kapcsán azt emelte ki, hogy szemléletválásra van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképességét alapvetően befolyásoló kutatásfejlesztési és innovációs finanszírozás az 1-1,5% közötti GDP-arányos sávból a Budapesti Deklarációban is megfogalmazott 3%-os szintre emelkedjen, és hosszú távon, kiszámíthatóan ott is maradjon, vagy akár a fölé nőjön. Hivatala legfőbb feladatának a költségvetési forrásokból lebonyolított programok és projektek magas színvonalú minőségbiztosítását nevezte. A következő időszak legfontosabb céljának az innovációs szereplők minden eddiginél szorosabb összekapcsolását, valamint az egyetemeken, kutatóintézetekben elért kutatási eredmények szisztematikus felkarolását tekinti. Ezt a munkát támogathatja az eddig öt hazai egyetem mellett létrehozott technológiai transzfercégek (TTC-k) tevékenysége is. Kiss Ádám arról is beszámolt, hogy az NKFI Hivatal még idén meghirdeti a 15 milliárdos keretösszegű nagyvállalati innovációs programot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×