Infostart.hu
eur:
360.5
usd:
309.61
bux:
132046.37
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
Christian Lindner, az ellenzéki német Szabaddemokrata Párt (FDP) elnöke (j) pártja berlini eredményváró rendezvényén a német szövetségi parlamenti választás estéjén, 2021. szeptember 26-án.
Nyitókép: MTI/AP/dpa/Sebastian Kahnert

Már az újjáépítési támogatásokról beszélt Kijevben a német pénzügyminiszter

Christian Lindner előre be nem jelentett villámláogatást tett az ukrán fővárosban, és az Ukrajna pénzügyi támogatásáról beszélt.

A kancellár és a külügyminiszter után immár a német pénzügyminiszter is Ukrajnába látogatott. A vizit előre be nem jelentett és rövid volt, annak középpontjában nem elsősorban az orosz háború sújtotta ország katonai, hanem mindenekelőtt pénzügyi segítése állt. Elemzők szerint a látogatás mindenekelőtt a szabad demokrata Christian Lindner és az általa vezetett legkisebb koalíciós párt, az FDP csökkenő támogatásának növelését célozta.

Egybehangzó értékelések szerint ez magyarázza, hogy a néhány órás látogatás inkább jelzésértékű volt, konkrét ígéretek nélkül. Az ARD közszolgálati televízió idézte Lindnert, aki szerint

Németország eddig 22 milliárd eurót mozgósított Ukrajna támogatására.

Ez magában foglalja a Németországba menekült ukránok elszállásolásának, valamint ellátásának költséget. A katonai támogatás értéke eddig több mint 12 milliárd euró volt.

Ukrán kollégájával folytatott tárgyalásai során Lindner hangsúlyozta, hogy országa erősíteni kívánja Ukrajna pénzügyi támogatását. A miniszter szerint az elkövetkező évekre a kormány a költségvetési tervekben jelentős tétel Kijev pénzügyi segítésének folytatása. Lindner közvetlen német beruházásokat helyezett kilátásba. Ezzel összefüggésben reményét fejezte ki, hogy az Oroszország által indított háború "ukrán győzelemmel" mielőbb véget ér. Ebben az esetben pedig Ukrajna "virágzó jövő" előtt áll – tette hozzá.

A miniszter utalt arra is, hogy Németország – több más hitelezővel együtt – bejelentette, hogy Ukrajna halasztást kap az általa felvett hitelek törlesztésére. Korábbi értesülések szerint a moratórium 2027 márciusáig szól.

A látogatás során a pénzügyek mellett szóba került az a kijevi kérés is, hogy Németország mielőbb a legkorszerűbb, Taurus típusú cirkálórakétákkal támogassa Ukrajnát. A kérés vita tárgya a három párti német kormánykoalíción belül. Míg a Zöldek Pártja és a Lindner vezette liberális párt a gyors teljesítés mellett van, a szociáldemokrata Olaf Scholz kancellár döntés előtt "alapos mérlegelést" szorgalmaz. Az ARD-nek nyilatkozva Christian Lindner megerősítette, hogy pártja támogatja a cirkórakéták szállítását, azt ugyanakkor hozzátette, hogy erről országa egyeztetni kíván a szövetségesekkel. Reményét fejezte ki, hogy erről hamarabb megszületik a német döntés, mint a korábbi német fegyverszállítások esetében.

Lindner hivatali kollégája mellett Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel is találkozott.

Olaf Scholz kancellár egy évvel ezelőtt Emmanuel Macron francia államfő és az akkori olasz kormányfő, Mario Draghi társaságéban látogatott Kijevbe. Annalena Baerbock külügyminiszter pedig tavaly szeptemberben tett Lindnerhez hasonlóan ugyancsak előre be nem jelentett látogatást az ukrán fővárosban

Címlapról ajánljuk
Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Az euróövezetbe elvileg szigorú felvételi vizsgán át vezet az út. Az infláció, a hiány, az államadósság, az árfolyam-stabilitás mind rendben kell, hogy legyen. Mégis vannak olyan államok, amelyek eurót használnak anélkül, hogy ezeket az elvárásokat kipipálták volna. Andorra, Monaco, San Marino és Vatikán szerződéssel kapott különleges státuszt, Koszovó és Montenegró viszont válsághelyzetben, egyoldalúan vezette be az eurót. Ugyanaz a pénz forog náluk, mint mondjuk Németországban, de egészen más történet áll a pénzük mögött.

Új végrehajtói, felszámolói és közjegyzői rendszer jön – itt vannak a friss kormánydöntések

Államilag ellenőrzött végrehajtói rendszer, bírósági kontroll alá kerülő felszámolási eljárások, egyszerűbb és olcsóbb közjegyzői eljárások jöhetnek. Döntött a kormány azbeszt-ügyben, az atomerőmű ügyében, a kormányzati gépkocsikkal és az állami célokra használt honvédségi repülők használatával kapcsolatban is. Elhangzott: az előző kormány meghamisította az idei költségvetést, mert 286 milliárd forint maradt ki az NGM-nél a betervezett fizetendő tételek közül.
Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Zajlik a hatalomátvétel: a napokban történik meg az új minisztériumok apparátusának felállítása, egyre több államtitkári név ismert. Hétfőre Magyar Péter ismét kormányülés összehívását lengette be, így várhatóan több fontos bejelentésre számíthatunk a kabinettől. Orbán Anita arról adott hírt, hogy tárgyalások kezdődnek a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak rendezésére Ukrajnával. Sulyok Tamás köztársasági elnök egy interjúban arról beszélt, hogy nem tervez lemondani a tisztségéről, mire Magyar Péter újra távozásra szólította fel. Balásy Gyula két, az államnak felajánlott kommunikációs cégéről kiderült, hogy végrehajtás indult ellenük, Varga Mihály pedig kijelentette, hogy a jegybank partner lesz a kormánnyal az euró bevezetésében. A fejleményekről folyamatosan tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×