eur:
408.13
usd:
387.35
bux:
77771.12
2024. november 18. hétfő Jenő
Luna-25
Nyitókép: RT/Roszkoszmosz

Felbocsátották a hatalmas rakétát, ami miatt egy falut is kitelepítettek - videó

Egy Szojuz-2.1b hordozórakéta fedélzetén felbocsátották a Hold felé a Luna-25 automatikus állomást pénteken a Moszkvától 5450 kilométerre keletre található Vosztocsnij űrrepülőtérről.

Ez az orosz holdkutatási program első küldetése. Az előző, Luna-24 állomás, amelyet még 1976-ban a Szovjetunióból bocsátottak fel, 170 grammnyi talajmintát hozott vissza a Földre.

A Roszkoszmosz orosz állami űrügynökség tájékoztatása szerint a tervek szerint a Luna-25-é lesz az első leszállás a Hold déli pólusának nehéz terepviszonyai közepette, a Boguszlavszkij-krátertől északra, abban a régióban, amelyet nem ér el a napfény. Korábban az összes állomás az egyenlítői zónában landolt.

A Luna-25 állomás fő feladata a Hold pólusközeli régiójában a talajösszetétel elemzése, víz jelenlétére vonatkozó hipotézisek megerősítése vagy cáfolása. Fúrószerkezete 40 centiméter mélyen hatol majd be a bolygó felszínébe.

Az állomással a leszállás új technológiáját is kipróbálják.

A repülés normál program szerint négytől öt és fél napig tart majd. Az állomás három-hét napot tölt majd egy mintegy 100 kilométer magas Hold körüli pályán, hogy felkészüljön a puha leszállásra.

A Luna-25 szerkezete két fő részből áll: az alsó leszálló platformból és a felső műszerkonténerből. Az állomás fedélzetén mintegy 31 kilogrammnyi tudományos berendezés található, amelyet a holdi regolit (törmelékes kőzetréteg) és az exoszféra tanulmányozására terveztek. Manipulátora a talaj feltárására és talajminta vételére képes. A tudományos munka időtartamát egy évre tervezték.

A 2027-ben indítani tervezett Luna-26, majd a későbbiekben a Luna-27 és Luna-28 állomások összetettebb tudományos feladatokat fognak ellátni. Az utolsó a Hold sarkvidéki anyagából hoz majd vissza mintát Földre.

Az orosz űrhajósok holdra szállását 2030-ra ütemezte be a Roszkoszmosz.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.18. hétfő, 18:00
Schmidt Mária
Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója
Rengeteg kínai tőke áramlik Magyarországra, és éppen ez lehet az egyik fő kihívás Trump elnöksége idején

Rengeteg kínai tőke áramlik Magyarországra, és éppen ez lehet az egyik fő kihívás Trump elnöksége idején

2022-től 2024. szeptemberéig Magyarországra áramlott az összes kínai külföldi működőtőke több mint negyede, ami az európai kontinenst vette célba, és ezzel igyekszik a magyar kormány megtámogatni a recesszió-sújtotta gazdaságot – mutat rá vasárnapi körképében a Financial Times. A cikk egyik fő üzenete az, hogy a sok kínai tőkéből adódhat a nagy politikai mutatvány, hogy hogyan egyensúlyozzon az Orbán-kormány a kínai és az amerikai érdekek mentén, és közben a már bejelentett nagy autóipari beruházások lendületet is adjanak az EU-pénzek korlátozottsága miatt is szenvedő magyar gazdaságnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×