Infostart.hu
eur:
359.38
usd:
309.73
bux:
130632.44
2026. május 21. csütörtök Konstantin
Tüntető emberjogi aktivisták a londoni fellebbviteli bíróság előtt 2022. június 13-án, miután az ítélőtábla elutasította a Nagy-Britanniába érkező illegális bevándorlók Ruandába telepítésének leállítását. A brit kormány áprilisban bejelentette, hogy egy Ruandával kötött megállapodás értelmében a közép-afrikai országba telepítik át a brit földre illegálisan érkező migránsokat. Az első csoportot a tervek szerint másnap indítják útnak.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Illegális bevándorlók javára döntött a londoni fellebbviteli bíróság

Jogszerűtlennek minősítette és megtiltotta csütörtöki végzésében a londoni fellebbviteli bíróság a brit határt illegálisan átlépők áttelepítését Ruandába, azzal az érvvel, hogy a közép-afrikai ország a brit kormány véleményével ellentétben nem tekinthető biztonságosnak.

A határozattal a bírói fórum megsemmisítette a londoni felsőbíróság decemberi döntését, amely jóváhagyta a brit kormány áttelepítési tervét.

Hosszú ideje minden évben több tízezren próbálnak illegálisan átjutni az európai kontinensről a brit partokra, többnyire embercsempészek által szervezett csoportokban, amelyek gumicsónakokkal kelnek útra.

Ennek megállítása érdekében a Boris Johnson volt miniszterelnök vezette akkori brit kormány 2022 áprilisában jelentette be, hogy új migrációs egyezményt kötött Ruanda kormányával. E megállapodás - amely tartalmaz egy 120 millió fontos brit gazdaságfinanszírozási csomagot is az afrikai ország számára - lehetővé tenné, hogy mindazokat, akik illegálisan léptek brit területre és ezután menedékjogért folyamodtak, a brit hatóságok áttelepíthessék Ruandába.

A brit kormány azzal indokolta a megállapodást, hogy az "innovatív megközelítés" biztonságos és törvényes lehetőséget teremt a menedékkérvényezésre, ugyanakkor ellehetetleníti az embercsempész bűnszervezetek vállalkozását.

A megállapodás indoklásában szerepelt az is, hogy akik ténylegesen menedékjogi védelemre szorulnak, ezt a védelmet megkapják, és ruandai érkezésük után azonnali hozzáférésük lesz az ehhez szükséges jogi szolgáltatásokhoz. Mindemellett lehetőségük nyílik arra is, hogy új életet kezdjenek az afrikai országban a brit kormány anyagi támogatásával.

Boris Johnson a megállapodást ismertető tavalyi alsóházi tájékoztatóján úgy fogalmazott: Ruanda a világ legbiztonságosabb és leggyorsabb gazdasági növekedésű országai közé tartozik, és globális elismertségre tett szert a bevándorlók befogadásával és integrálásával.

Az egyezményt bírósági útra terelő emberi jogi szervezetek azzal érveltek a londoni felsőbírósághoz beterjesztett keresetükben, hogy Ruandában önkényuralmi rezsim van hatalmon, amely nem riad vissza a kínzástól, sőt a gyilkosságtól sem, ha szembefordulnak vele.

A londoni felsőbíróság december 19-i végzésében még jogszerűnek minősítette a Nagy-Britanniában menedékjogért folyamodó illegális határátlépők áttelepítését Ruandába, és azt is, hogy menedékjogi folyamodványaikról az afrikai országban szülessen döntés. Az akkori bírósági határozat azt is kimondta, hogy az áttelepítési program nem sérti az ENSZ menekültügyi egyezményét, sem az emberi jogi törvényeket.

Ezt a felsőbírósági határozatot semmisítette meg csütörtöki többségi döntésével az angol-walesi fellebbviteli bíróság, amely a brit legfelsőbb bíróság után a második legmagasabb szintű brit jogi fórum.

A 160 oldalas végzés egyik központi érvelése szerint nem elégségesek a ruandai kormány által nyújtott biztosítékok annak a kockázatnak az egyértelmű kizárására, hogy a Ruandába áttelepített menedékkérőket az afrikai ország hatóságai visszatoloncolhatják olyan országokba, ahol üldöztetésnek és embertelen bánásmódnak lennének kitéve.

A jogi küzdelem valószínűleg e határozattal sem ért véget, mert a brit kormány várhatóan a legfelsőbb bíróság elé terjeszti az ügyet.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter szerint az EU gyorsan visszaáll majd az orosz gázra, ha véget ér a háború
interjú

Magyar Péter szerint az EU gyorsan visszaáll majd az orosz gázra, ha véget ér a háború

Az ukrajnai háború befejezése után az egész Európai Unió (EU) várhatóan visszatér az olcsóbb orosz gázhoz – mondta Magyar Péter miniszterelnök a Rzeczpospolita lengyel napilapnak. „Talán már két hét múlva” módosítanák az alaptörvényt. Hozzátette: az első lépésről van szó, majd „messzire kell küldeni” az államfőt, az Alkotmánybíróság és a Kúria elnökét.

Hack Péter szerint az alaptörvény-módosítási tervek alkotmányellenesek, de az Alkotmánybíróság nem tudja megállítani őket

Hack Péter jogtudós alkotmányellenesnek tartja azt a tiszás alaptörvény-módosítási tervet, amely megakadályozná, hogy Orbán Viktor valaha is miniszterelnök lehessen még egyszer.
inforadio
ARÉNA
2026.05.22. péntek, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×