eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Tüntető emberjogi aktivisták a londoni fellebbviteli bíróság előtt 2022. június 13-án, miután az ítélőtábla elutasította a Nagy-Britanniába érkező illegális bevándorlók Ruandába telepítésének leállítását. A brit kormány áprilisban bejelentette, hogy egy Ruandával kötött megállapodás értelmében a közép-afrikai országba telepítik át a brit földre illegálisan érkező migránsokat. Az első csoportot a tervek szerint másnap indítják útnak.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Illegális bevándorlók javára döntött a londoni fellebbviteli bíróság

Jogszerűtlennek minősítette és megtiltotta csütörtöki végzésében a londoni fellebbviteli bíróság a brit határt illegálisan átlépők áttelepítését Ruandába, azzal az érvvel, hogy a közép-afrikai ország a brit kormány véleményével ellentétben nem tekinthető biztonságosnak.

A határozattal a bírói fórum megsemmisítette a londoni felsőbíróság decemberi döntését, amely jóváhagyta a brit kormány áttelepítési tervét.

Hosszú ideje minden évben több tízezren próbálnak illegálisan átjutni az európai kontinensről a brit partokra, többnyire embercsempészek által szervezett csoportokban, amelyek gumicsónakokkal kelnek útra.

Ennek megállítása érdekében a Boris Johnson volt miniszterelnök vezette akkori brit kormány 2022 áprilisában jelentette be, hogy új migrációs egyezményt kötött Ruanda kormányával. E megállapodás - amely tartalmaz egy 120 millió fontos brit gazdaságfinanszírozási csomagot is az afrikai ország számára - lehetővé tenné, hogy mindazokat, akik illegálisan léptek brit területre és ezután menedékjogért folyamodtak, a brit hatóságok áttelepíthessék Ruandába.

A brit kormány azzal indokolta a megállapodást, hogy az "innovatív megközelítés" biztonságos és törvényes lehetőséget teremt a menedékkérvényezésre, ugyanakkor ellehetetleníti az embercsempész bűnszervezetek vállalkozását.

A megállapodás indoklásában szerepelt az is, hogy akik ténylegesen menedékjogi védelemre szorulnak, ezt a védelmet megkapják, és ruandai érkezésük után azonnali hozzáférésük lesz az ehhez szükséges jogi szolgáltatásokhoz. Mindemellett lehetőségük nyílik arra is, hogy új életet kezdjenek az afrikai országban a brit kormány anyagi támogatásával.

Boris Johnson a megállapodást ismertető tavalyi alsóházi tájékoztatóján úgy fogalmazott: Ruanda a világ legbiztonságosabb és leggyorsabb gazdasági növekedésű országai közé tartozik, és globális elismertségre tett szert a bevándorlók befogadásával és integrálásával.

Az egyezményt bírósági útra terelő emberi jogi szervezetek azzal érveltek a londoni felsőbírósághoz beterjesztett keresetükben, hogy Ruandában önkényuralmi rezsim van hatalmon, amely nem riad vissza a kínzástól, sőt a gyilkosságtól sem, ha szembefordulnak vele.

A londoni felsőbíróság december 19-i végzésében még jogszerűnek minősítette a Nagy-Britanniában menedékjogért folyamodó illegális határátlépők áttelepítését Ruandába, és azt is, hogy menedékjogi folyamodványaikról az afrikai országban szülessen döntés. Az akkori bírósági határozat azt is kimondta, hogy az áttelepítési program nem sérti az ENSZ menekültügyi egyezményét, sem az emberi jogi törvényeket.

Ezt a felsőbírósági határozatot semmisítette meg csütörtöki többségi döntésével az angol-walesi fellebbviteli bíróság, amely a brit legfelsőbb bíróság után a második legmagasabb szintű brit jogi fórum.

A 160 oldalas végzés egyik központi érvelése szerint nem elégségesek a ruandai kormány által nyújtott biztosítékok annak a kockázatnak az egyértelmű kizárására, hogy a Ruandába áttelepített menedékkérőket az afrikai ország hatóságai visszatoloncolhatják olyan országokba, ahol üldöztetésnek és embertelen bánásmódnak lennének kitéve.

A jogi küzdelem valószínűleg e határozattal sem ért véget, mert a brit kormány várhatóan a legfelsőbb bíróság elé terjeszti az ügyet.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×