A jövőre kezdődő magyar uniós elnökség a tapasztalat elnöksége lesz – írta a Mandiner hetilapban megjelent jegyzetében Navracsics Tibor. A területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter az InfoRádióban meg is indokolta a kijelentését: "Amikor 2024. július elsején Magyarország már második alkalommal az Európai Unió Tanácsának soros elnöki feladatait fogja ellátni, akkor az Európai Unió legtapasztaltabb kormányfője fogja irányítani, hiszen Orbán Viktor a leghosszabb ideje hivatalban lévő miniszterelnök most már az unióban, illetve a kormánynak több olyan tagja is van, aki a 2011-es első magyar európai uniós elnökségben is részt vett, méghozzá meghatározó szerepet játszott."

A 12 éve szerzett tapasztalat mellett azonban ezúttal lesznek újszerű feladatok is 2024-ben – hívta fel a figyelmet a területfejlesztési miniszter. Mert amíg 2011 első félévében egy normál szakpolitikai jellegű európai uniós elnökségi munka folyt, a mostani,

a 2024. július elsején kezdődő európai uniós elnökség egybeesik az uniós intézmények tisztújításával is,

hiszen 2024. június 9-én európai parlamenti választásokat tartanak. Júliusban alakul meg az új Európai Parlament, majd az ősz folyamán meg kell alakulnia az új Európai Bizottságnak is, míg végül - vélhetően decemberben - az Európai Tanács, az állam- és kormányfők testülete is új elnököt választ magának.

"A hagyományos szakpolitikai feladatok mellett az intézményi megújulást is irányítania vagy legalábbis támogatnia kell majd a magyar uniós elnökségnek" – jelezte a korábbi uniós biztos. Mint kiemelte, ez az időszak a legtöbb esetben közvetítői feladatokat kíván. Felidézte, 2019 őszén a finn elnökség nem tudott kellőképpen közvetíteni a sok esetben egymással ellentétes érdekű felek között, emiatt egy hónapot csúszott akkor az Ursula von der Leyen vezette bizottság hivatalba lépése november 1-jéről december 1-jére, és ez az akkori finn elnökségre is némileg árnyékot vet.

Az elmúlt hetekben az európai színtéren polémia zajlott a magyar uniós elnökségről, voltak, akik felvetették az Európai Parlamentben is, hogy a Brüsszellel fennálló viták miatt el is kellene az elnökséget venni Magyarországtól. Navracsics Tibor szerint nyilvánvalóan lesznek politikai támadások az ellenérdekelt politikai erők részéről, de úgy véli, hogy Magyarország el tudja látni ezt a feladatát. Példaként hozta fel, hogy a 2011-es európai uniós elnökség időszakában zajlott az arab tavasz, amikor meg kellett oldani uniós tagállamok arab országokban lévő külképviseleteinek kimenekítését, az Európai Unió politikai képviseletét a válságtérségben, és Magyarország elmondása szerint akkor is kifogástalanul és közmegelégedésre látta el a feladatát.

"Most is be kell bizonyítanunk, hogy meg tudjuk oldani, tudunk pártatlan közvetítők lenni az egymással konfliktusban álló felek között,

már csak azért is, mert ez az ország presztízse szempontjából is nagyon fontos, hiszen jelentős mértékben javíthatja a Magyarországról kialakított képet" – mondta a miniszter.

Az uniós elnökség elvonásáról, amit az Európai Parlamentben is kezdeményeztek, Navracsics Tibor azt mondta: "Én nem tudom elképzelni. Jogilag egyáltalán nem fordulhat elő, bár a politikában nincs lehetetlen, tehát attól még, hogy jogilag lehetetlen valami, politikailag előfordulhat, de én nem tudom elképzelni. Egyetlen tagállam sem támogatja ezt az ötletet, az Európai Parlamentről pedig tudjuk, hogy meglehetősen sajátos szabályrendszerrel mozgó intézményről van szó, ráadásul egy választási kampány már el is indult, szeptembertől az egyre intenzívebb lesz, én ezt a kijelentést a választási kampány részének tartom."