0 °C
Az utóbbi időben fokozódik a nyomás Magyarországra az uniós pénzek és a folyósítás feltételeinek teljesítése ügyében.
Az okokról és a vita főbb elemeiről Gát Ákos Bence, az NKE kutatója beszélt az InfoRádióban.
"Az ok egyértelműen politikai és többes:
- az Európai Bizottság és Magyarország között konstruktív tárgyalások zajlanak, és az EP többsége nagyon fél attól, hogy a Bizottság és a magyar kormány között valamilyen megállapodás születik, ezt meg akarja akadályozni, és minél nagyobb botrányt próbál kelteni;
- egyre inkább közeledünk a jövő tavaszi EP-választásokhoz, a képviselők kampánytémává igyekeznek tenni Magyarországot
- igyekeznek gátolni Magyarország soros uniós elnökségét 2024 második felében. A vita is hazánk soros elnöksége körül folyt"
- sorolta Gát Ákos Bence.
Hozzátette, a képviselők a vita, illetve az azt követő sajtótájékoztatók alkalmával elmondták, azért is akarnak már most cselekedni, mert nem biztos, hogy jövőre ők ülnek majd az Európai Parlamentben.
A vita résztvevői régóta ugyanazokat a témákat emlegetik, ezek Brüsszel részéről
- a jogállamiság
- a gyermekvédelmi törvény
- a sajtószabadság
- az EU-s értékek megsértése.
Budapest közben
- a migrációs politikát
- a gyermekvédelmi törvényt
- és a kormány békepártiságát
látja a támadások mögött. Hogy lehet-e így egyetértés a felek között, arról azt mondta, másként értelmezik a vitát, de nagyon fontos világosan látni, "kik a felek".
"Jelenleg az Európai Bizottság és Magyarország között kell, hogy konstruktív tárgyalások legyenek, az Európai Parlamentnek a kondicionalitási eljárásban nincsen szerepe. Szeretne ilyet kivívni úgy, hogy a Bizottságra gyakorol nyomást. A Bizottságnak ez a furcsa kommunikációja, hogy történtek előrelépések, de még mindig nem elegendők, arra vezethető vissza, hogy
- el kell ismernie a Magyarországgal folytatott párbeszédben történt előrelépéseket, tudja, hogy mennyire intenzívek ezek a tárgyalások,
- ugyanakkor ügyelnie kell rajta a Bizottságnak, hogy az Európai Parlamentet is kielégítse politikai szempontból, nem kíván egyértelműen Magyarország mellett sem állást foglalni, nehogy az EP részéről érjék még további tárgyalások."
Nehéz szerinte azt is megállapítani, hogy hol tart Magyarország a megállapodásokban, mivel
mindig újabb és újabb kritériumok merülnek fel Brüsszelben,
például az igazságügyi reformmal vagy az egyetemek kuratóriumi vezetésével kapcsolatban, "egyre nehezebb tudni, hogy pontosan mi a probléma".
"Január óta olyan kommunikáció figyelhető meg, amelyben kevéssé hangzanak el konkrétumok, a Bizottság azt ismétli, hogy még mindig vannak aggályok, de ezeket nem nevezik meg" - húzta alá.
Azt is kijelentette, hogy az EP-nek nincs jogi hatásköre arra, hogy megakadályozza Magyarország soros uniós elnökségét, még azon az alapon sem, hogy eljárás zajlik az ország ellen.
Szerinte az EP politikai haszonszerzés érdekében lép át határokat.
.jpg)
