Az Európai Parlamentben állásfoglalás készül arról, hogy a jogállamisági aggályok miatt nem tartanák elfogadhatónak, ha az Orbán Viktor vezette kormány venné át az uniós tagállamok képviseletét 2024 júliusától.

Hogy ad-e a jog arra lehetőséget, hogy az Európai Parlament akadályozza meg Magyarország uniós elnökségét, arról Tóth Norbert nemzetközi jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az InfoRádióban elmondta, az EP-re vonatkozó szerződések és szabályok szerint nem lehet megakadályozni egyetlen ország tanácsi elnökségét sem.

"Vannak lehetőségek arra, hogy az ilyen elnökséget ha nem is megakadályozzák, de valamilyen módon befolyásolják, de ez nem az Európai Parlament lehetősége, hanem az Európai Tanácsé, a Tanács rendelkezik olyan jogosítványokkal, amelyek erre lehetőséget biztosítanának, de az Európai Parlamentnek ilyenek nem állnak rendelkezésére" - fogalmazott.

Lehetnek akár kézzelfogható hátrányos következményei, ha Magyarország elesik ettől a lehetőségtől.

"Nem csak presztízsről van szó. A tanácsi soros elnökségi napirendekről azt szoktuk mondani, hogy nagyjából 95 százalékban kötöttek, tehát minden elnök ország örökli az ügyeket a korábbi elnököktől, de van 5 százaléknyi, amelyet maga tűzhet napirendre. Úgyhogy nyilván ennek komolyabb jelentősége van, mintsem csak presztízsszempontok. Nem beszélve arról, hogy a tagállami közigazgatások ilyenkor 200 százalékon üzemelnek, nagyüzm van diplomáciailag és a közigazgatás szempontjából is. Nagyon nagy dolog a gyakorlatban soros elnökséget adni."

Közben Magyarországgal és Lengyelországgal szemben jogállamisági eljárás zajlik, e mentén felvetődött, hogy ne engedjék a két országot "egymást védeni", ezért összevonnák a két eljárást, de ez esetben is a Tanácsnak kellene dönteni. És ugyan volt már rá precedens, hogy megváltoztatták az elnökségi rotációt, de az nem ilyen okok miatt volt.

"Volt egy eset, amikor az egyik tagállamban választások voltak, és ez a tagállam kérte, hogy változtassanak a szabályokon. Most Spanyolországban lesznek választások, emiatt az ő esetében merült fel, hogy kérjék a magyar, belga, spanyol trió belső rendjének megváltoztatását. Bővítések miatt és kilépések miatt is lehetőség volt változtatásra, de

annyira rövid idő van, hogy nem tartom valószínűnek, hogy ennek a triónak a belső sorrendjén változtassanak"

- szögezte le.

Kevés realitását látja tehát, hogy ilyen rövid idő alatt - egy hónap van hátra a trió megkezdéséig - változtassanak.

Hogy beleállhat-e ebben az ügybe a Tanács, arról azt mondta, ez úgy történhetne, hogy az Európai Tanács minősített többséggel módosíthatna a sorrenden, és a végrehajtási szabályokat a Miniszterek Tanácsa alkotná meg. Egy hónap lenne minderre. A másik megoldás a hetes cikk szerinti eljárás "piros lapos fokozata", amihez Magyarország nélküli egyhangú szavazásra volna szükség az Európai Tanácson belül, de erre Tóth Norbert szintén nem lát reális esélyt.