Henry Kissinger – aki 1923. május 27-én a németországi Fürthben született – 1973 és 1977 között külügyminiszerként két elnök, Richard Nixon és Gerald Ford alatt szolgált. Az interjúban emlékeztetett: már 2014-ben kétségeit fejezte ki azzal a törekvéssel kapcsolatban, hogy Ukrajnát "meghívják" a NATO-ba.

"Ezzel az események olyan sorozata vette kezdetét, amelyek a jelenlegi háborúba torkolltak"

– vélekedett az elmúlt hónapokban több interjút is adó korábbi diplomata.

Henry Kissinger hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin könyörtelen agressziós háborút indított Ukrajna ellen.

"A háború maga és annak módja rendkívül könyörtelen, az orosz támadást vissza kell verni" – jelentette ki, hozzátéve, hogy támogatja az ukránok és a Nyugat ellenállását. Oroszország nem nyerhet – jelentette ki. Ugyanakkor megerősítette azt a korábbi meggyőződését, amely szerint nem volt bölcs dolog az egykori keleti blokk valamennyi országának a NATO-ba történt felvételét összekapcsolni Ukrajna csatlakozási meghívásával.

Akkoriban – mint emlékeztetett – azon a véleményen volt, hogy Ukrajna számára a legjobb, ha semleges marad, mégpedig egy, a finnországiéhoz hasonló státusszal.

Azt ugyanakkor az interjúban teljes mértékben támogatta, hogy a háború befejeződése után Kijev felvételt nyerjen a szövetségbe.

"Most, hogy nincs semleges övezet többé a NATO és Oroszország között, jobb a Nyugat számára, ha Ukrajna is taggá válik" – jelentette ki, emlékeztetve arra, hogy Finnország már felvételt nyert a szövetségbe.

Elmondta továbbá, nem hiszi azt, hogy Putyin atomfegyvert vet be Ukrajna ellen, de teljességgel nem zárta ki.

"Minél inkább érinti a háború az orosz identitás lényegét, annál nagyobb lesz annak valószínűsége, hogy megteszi"

– tette hozzá. Bírálta ugyanakkor, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatási parancsot adott ki Putyin ellen. "Putyin a bíróság előtt? Inkább ne!" – fogalmazott. Szerinte lehetetlenné vagy sokkal nehezebbé válna egy háború megfékezése, ha annak kimenetelét egy politikai vezető személyes sorsával kapcsolják össze.