Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. február 28. szombat Elemér
air pollution crisis in city from diesel vehicle exhaust pipe on road
Nyitókép: Toa55/Getty Images

Védenék az európai állampolgárok a klímát, de csak bizonyos feltételekkel

Brit, francia, német, dán, svéd, spanyol és olasz válaszadókat kérdeztek a YouGov felmérésében.

A hét ország polgárait aggasztja a klímahelyzet és támogatják kormányaik erőfeszítéseit a helyzet javítására, de minél nagyobb hatása van egy tervezett intézkedésnek a magánéletükre, annál kevésbé lelkesek azzal kapcsolatban – derül ki a The Guardian cikkéből.

A hét országban eltérő mértékben támogatják az egyszer használatos műanyag termékek és a belső égésű motorral működő autók tilalmát, és egyesek készek arra, hogy használt ruhát vegyenek, illetve részben lemondjanak a tejről és a húsról.

A megkérdezett országokban a nagy többség – a svédországi válaszadók 60, a németek 63, az egyesült királyságbeliek 65, a spanyolok 77, a franciák 79 és az olaszok 81 százaléka – azt mondta, hogy nagyon vagy meglehetősen aggódik az éghajlatváltozás és annak hatásai miatt. Nagyjából hasonló arányban nyilatkoztak arról is, hogy úgy vélik, az éghajlat az emberi tevékenység miatt változik. A legtöbb országban a válaszadók kevesebb mint 20 százaléka mondta azt, hogy az éghajlatváltozás nem az emberi tevékenység miatt következik be, és legfeljebb 5 százalék tagadta, hogy ez egyáltalán megtörténik.

76-85 százalék közötti arányban támogatták azt a nézetet is, hogy minden ország hatékonyabban tudná kezelni az éghajlatváltozást, ha másokkal együttműködne, de abban már kevésbé volt egyetértés, hogy pontosan mit is hajlandóak tenni az egyes országok.

Azokat az intézkedéseket, melyek nem járnak komoly életmódbeli változásokkal, sokan támogatták. Szívesen ültetnek fát, mondanak le az eldobható műanyag zacskóról, és még ezek betiltásával sincs problémájuk. A csak heti 2-3 alkalomnyi hús- és tejterrmékfogyaszásba is belemennének, és nagyon népszerű volt az otthonok energiaszemponttól való korszerűsítése is – de az már nem, hogy ez saját zsebből oldják meg.

Szintén széles körű volt a támogatottsága a légitársaságok törzsutasai után fizetendő illetéknek, de sokkal kisebb a támogatottsága annak, hogy kizárólag használt ruhákat vásároljanak a lakosok. A radikálisabb javaslatokat, mint például az önkéntes hús- és tejtermék-mentesség és a kevesebb gyermek vállalása, alig 10 százalék (Németország) és 19 százalék (Olaszország), illetve 9 százalék (Németország) és 17 százalék (Olaszország) támogatta.

Elektromos autóra a válaszadók harmada váltana,

a biciklizés, a gyaloglás vagy a tömegközlekedés javasolt használata az autó helyett viszont megosztónak bizonyult. A franciák, spanyolok és olaszok inkább vállalnák azt, míg a németek, dánok, svédek és britek kevésbé lelkesedtek.

Az üzemanyag extra adója és a dízelautók betiltása nem volt népszerű: csak a spanyolok és az olaszok reagáltak erre igazán támogatóan.

Címlapról ajánljuk
Irán elővette az olajfegyvert: leállt a Hormuzi szoros

Irán elővette az olajfegyvert: leállt a Hormuzi szoros

Irán lezárta az olajszállítások szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi szorost, miután az Egyesült Államok és Izrael megtámadta az iszlám köztársaságot.

Orbán Viktor: ebben a vármegyében a cél nem a kétharmad, hanem a három harmad

Tizenegyedik állomására ért a kormánypártok háborúellenes gyűléssorozata, ezúttal Esztergomban gyűltek össze a DPK-sok. A miniszterelnök ismét beszédet mondott és kérdésekre válaszolt. Beszámolt arról is, hogyan tervezik megtörni Ukrajna olajblokádját, mennyi idő kellene a százhalombattai finomító más olajra való átállításához. Beszámolt arról is, hogy kiépült a magyar drónvédelmi rendszer.
inforadio
ARÉNA
2026.03.01. vasárnap, 18:00
Kis-Benedek József
biztonságpolitikai szakértő
Lángba borult a Közel-Kelet, több országban zúgnak a rakéták, Dubajt bombázza az iráni haderő - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Lángba borult a Közel-Kelet, több országban zúgnak a rakéták, Dubajt bombázza az iráni haderő - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Ma reggel Izrael bejelentette: megelőző csapást indítottak Irán ellen. A katonai művelet az Egyesült Államokkal közösen történik, katonai célpontok mellett az iráni vezetőket is támadják. Teherán környékén több robbanásról is jöttek felvételek - helyi források szerint Izrael több napon át húzódó harcokkal számol. Donald Trump elnök bejelentést tett: a cél az atomprogram és a ballisztikus rakéták leszerelése, valamint az iráni iszlamista rezsim megbuktatása. Irán ellencsapást indított - az izraeli légvédelem dolgozik, közben arról jönnek hírek, hogy Bahreint, Katart, Kuvaitot, Irakot, Szaúd-Arabáit és az Emírségeket is támadás érte. Délután az izraeli média arról kezdett el szivárogtatni: "valószínűleg" meghalt Ali Hámenei, Irán legfőbb vezére - Teherán ezt később tagadta. A forradalmi gárda vezetője és a védelmi miniszter viszont szinte biztosan meghalt - erről több forrás is beszámolt. A délután folyamán intenzív támadás érte a szunni olajmonarchiák fővárosait - felcsaptak a lángok Dubajból, Dohából és Kuvaitvárosból is Irán rakéta- és dróntámadásai után. Cikkünk folyamatosan frissül az Irán elleni katonai művelet fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×