Infostart.hu
eur:
387.6
usd:
330.58
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
III. Károly brit király a londoni uralkodói rezidenciához, a Buckingham-palotához érkezik 2022. szeptember 9-én. Károly édesanyja, II. Erzsébet királynő az előző nap, 96 éves korában, uralkodásának 71. évében elhunyt.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Egedy Gergely: III. Károlynak visszafogottabbá kell válnia

Sokakat foglalkoztat, hogy milyen lesz az alkotmányos monarchia jövője III. Károllyal. A Nagy-Britannián belüli álláspontok ismertek – érdekesebb a brit koronához tartozó nagyobb és kisebb országok véleménye, valamint az új uralkodó "tekintélyszerzésének" várható sikere.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, egy 4500 fős felmérés alapján a britek 58 százaléka támogatja a monarchiát és 26 százalékuk nem – az ellenzők aránya lényegesen magasabb, mint II. Erzsébet életében volt. Erős az életkor szerinti megosztottság: a 65 éven felettiek 78 százaléka monarchiapárti, míg a 18-24 éves korosztályból csak 32 százalék érez így. Ráadásul közülük 38 százalék választott államfőt, vagyis köztársasági formát szeretne, nagy arányuk, több mint 30 százalék pedig közömbös (további részletek itt).

A Nagy-Britannián belüli támogatottság az angolok körében magasabb, a skótok körében kisebb. Ami pedig Észak-Írországot illeti, ott vallási közösségtől függő válaszokat kapni. A royalisták, vagyis a Nagy-Britanniával való egységet pártoló protestánsok körében elég magas a monarchiapártiak aránya, ugyanakkor a katolikus íreknél, akik zömmel szeretnének kiválni és újra az Ír Köztársasághoz csatlakozni, jóval alacsonyabb. Az ugyanakkor elmondható, hogy

II. Erzsébet személyét, uralkodóságát mindenki elfogadta – kérdés, hogy III. Károly ezt a tekintélyt mennyire tudja fenntartani

– mondta az InfoRádióban Egedy Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar oktatója.

Azt már jóval kevésbé tudni, hogy a brit koronához tartozó országok – például Ausztrália, Kanada – miként viszonyulnak III. Károly uralkodóságához és egyáltalán a monarchikus berendezkedéshez. Az viszont tény, hogy Ausztráliában a kormányzat részéről már korábban közölték: népszavazást írnak majd ki az ország államformájáról – vagyis a monarchia megőrzéséről –, viszont egyértelművé tették, hogy amíg II. Erzsébet él, erre nem kerül sor. Később viszont számítani lehet ilyen lépésre Egedy Gergely szerint.

Kanadának hasonló szándéka nincs. Vannak azonban érdekes megoldások, mert például India – amely mostanában válhat a világ legnépesebb országává és más okokból is jelentős nemzetközi szereplő – szintén tagja a brit nemzetközösségnek, ugyanakkor van államfője, mindazonáltal elfogadja a brit uralkodót. Van továbbá 15 ország, ahol közvetlenül II. Erzsébet, illetve utódjaként III. Károly tölti be az államfői funkciót.

Sokakat foglalkoztat, hogy milyen lesz az alkotmányos monarchia jövője III. Károllyal. Az ismert, hogy ő aktivista személyiség,

sok kérdéshez hozzászólt vagy elmondta a véleményét. Ez azonban a királyi hagyományokkal nem fér össze,

aminek tényét Károly már többször is elismerte, tudva, hogy változtatnia kell az álláspontján, vagyis visszafogottabb stílusra kényszerül.

"A nagy kérdés az, hogy milyen tekintélyt tud szerezni, annak a fényében fogják őt elfogadni" – összegzett Egedy Gergely.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×