Az elnökjelölti verseny kétesélyes a jelenlegi államfő, Recep Tayyip Erdogan és legfőbb kihívója, Kemal Kilicdaroglu, a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) elnöke között.

A párharcot az elmúlt időszak törökországi gazdasági és politikai fejleményei tették élesebbe, mindenekelőtt a rendkívüli infláció rontja Erdogan esélyeit. A bizonytalanságot fokozzák a hivatalban lévő államfő egészségi problémái, amelyekre most derült fény, miután rosszul lett egy élő tévéinterjú közben. A hivatalos magyarázat mindössze az volt, hogy Erdogan sűrű kampányprogramot folytat, továbbá gyomor-, illetve bélhurut gyötri, és rövid pihenésre szorul.

Újraválasztása függhet a másfél millió, Németországban élő török állampolgártól is, akik 16 választási helyiségben adhatják le voksukat május 9-ig.

Az ARD német közszolgálati televízió emlékeztetett arra, hogy öt évvel ezelőtt, a legutóbbi választások idején több török politikus a nagyszámú török nemzetiségű kisebbség megnyerése érdekében Németországban is kampányt folytatott. Ezek a kampányok meglehetősen durvák és uszítók voltak, olyannyira, hogy német politikai körökben is visszatetszést keltettek.

Az esetleges konfliktusok elkerülésére figyelmeztetett ezúttal Marco Buschmann igazságügyi miniszter. A miniszter emlékeztetett a török politikusok korábbi, a választások előtti németországi uszító beszédeire, amelyek során szóba kerül a politikai ellenfél "megsemmisítése" is. "Ez elfogadhatatlan a mi szabványaink szerint" – fogalmazott a miniszter. Hangsúlyozta, hogy semmi fajta engedély nélküli fellépésre nem kerülhet sor.

Német értékelések szerint Erdogan egyáltalán nem mehet biztosra újraválasztását illetően. A felmérések szerint az elnöki tisztségért fej-fej melletti harc várható közte és kihívója, a hat ellenzéki párt által alkotott szövetség közös jelöltje, Kemal Kilicdaroglu között.

A ZDF által végzett felmérések szerint

a németországi török közösség megosztott.

Korábban a legtöbben Erdoganra, illetve pártjára, az AKP-re szavaztak. 2018-ban a török szavazók mintegy 60 százaléka voksolt így, sőt az ipari Ruhr-vidék török szavazói körében az Erdogan-tábor támogatottsága 70-75 százalékos volt. Mostanra azonban a németországi törökök körében is erősen érezhető az Erdogannal szembeni ellenszél. Ennek fő okai a februári, pusztító erejű, 57 ezer ember halálát okozó földrengés, a magas törökországi infláció és a továbbra is bukdácsoló török gazdaság.

Német kormánypolitikusok – egyetlen kivétellel – nem nyilatkoztak a török választások esélyeit illetően. Az egyetlen kivételt a török származású, zöld párti mezőgazdasági miniszter, Cem Özdemir jelentette. A politikus szerint ha Erdogan vereséget szenved a választásokon, az megnyitja az utat a demokráciához való visszatéréshez.

Az RND hírszolgálatnak nyilatkozva úgy ítélte meg, hogy Erdogan húsz éve tartó kormányfői, illetve elnöki ciklusának folyatása bizonytalanabb, mint valaha. A politikus ugyanakkor aggodalmát fejezte ki az esetleges választási manipulációk, illetve csalások miatt.

"Nem alaptalanok a félelmek, hogy a választásokat elcsalják,

illetve amiatt, hogy Erdogan nem hajlandó lemondani" – vélekedett.

A törökországi elnök-, illetve parlamenti választás immár Ausztriában is zajlik, ahol mintegy 100 ezer török állampolgár járulhat az urnák elé. Összesen hat városban voksolhatnak: Bécsben, Grazban, Linzben, Salzburgban, Innsbruckban és Bregenzben.

A legutóbbi török választásokon az ausztriai törökök körében Erdogan fölényes győzelmet aratott, a szavazatok 72,3 százalékát szerezve meg.