Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
A török elnöki hivatal sajtóirodája által közreadott képen Recep Tayyip Erdogan török elnök felszólal a hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) parlamenti frakciójának ülésén az ankarai parlamentben 2020. november 11-én. Erdogan kijelentette, hogy a hegyi-karabahi fegyveres konfliktust lezáró orosz-azeri-örmény megállapodás nyomán felállítandó török-orosz központnak köszönhetően véget ér az azeri föld 28 éve tartó örmény megszállása. Két nappal korábban Nikol Pasinján örmény miniszterelnök Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel és Vlagyimir Putyin orosz államfővel megállapodást írt alá a hegyi-karabahi fegyveres konfliktus lezárásáról.
Nyitókép: MTI/EPA/Török elnöki hivatal sajtóirodája

Török elnökválasztás: beindult a propagandagépezet, nagy hajrában Recep Tayyip Erdogan

Elszabaduló infláció, megélhetési gondok, a líra mélyrepülése, földrengés és következményei, elégtelen válságkezelés; már eleve nem volt túl jó Törökország gazdasága, ebbe a helyzetbe érkezik a török elnökválasztás. Egeresi Zoltán segít eligazodni.

Hamarosan a célegyenesbe fordul Törökországban a választási kampány, amelynek intenzitását mi sem mutatja jobban mint az, hogy Recep Tayyip Erdogan a minap egy élő választási műsorban lett rosszul.

Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa, Törökország-kutató az InfoRádióban elmondta, tavaly régiós szinten is kiemelkedő, az országban pedig rekordmértékre, 81 százalékra emelkedett az infláció, a török utcákat járkálva bárki láthatja, hogy a pénzromlás aggasztja a lakosságot, az élelmiszerárak emelkedése pedig még az ismert számoknál is durvább volt; erre tett rá egy lapáttal a földrengés február 6-án, több mint 50 ezren meghaltak, 100 ezren megsérültek, házak tömegei váltak lakhatatlanná.

"A május 14-i parlamenti és elnökválasztáson kiélezett küzdelem várható. Komoly identitáspolitikát folytató államfővel van dolgunk, aki már több mint 20 éve vezeti az országot, nagyon profi politikus és egy óriási kampánygépezet van mögötte. Vele szemben áll egy hatpárti koalíció egy jelölttel" – vázolta Egeresi Zoltán.

És ott vannak még a kurdok, akik a szakértő szerint "eljátszhatják majd a mérleg nyelvét", egyelőre a közvélemény-kutatások azt mutatják, nincs szignifikáns különbség a török elnök és kihívója, Kemal Kilicdaroglu között, sok mindent eldönt, hogy aznap az emberek milyen lábbal kelnek fel.

Az ellenzéki elnökjelölt nemrégiben arról beszélt, két éven belül minden szíriai menekültet hazaküldene Törökországból. Hogy a szír kártya kijátszása mennyi plusz szavazót hozhat az ellenzéknek, arról azt mondta, nagyon régóta megfigyelhető, hogy a nehézségek közepette az országban egyre többen fordultak a menekültek ellen, mondván, az infláció mértéke részben nekik köszönhető, sokan igazságtalannak érzik, hogy a szírek ingyenes egészségügyi ellátást kapnak, a törököknek miattuk várniuk kell.

"A menekültellenes ellenzéki pártot néhány százalékra mérik, mégis nagyon aktív, megszólalásaira az ellenzéki államfőjelölt is próbál reflektálni. A szírek hivatalos számát 3,6 millióra teszik, ugyanakkor ennél jóval többen vannak az országban, de elindultak az integráció útján, ezért mindenkit hazaküldeni eléggé problémás" – mondta.

Recep Tayyip Erdogan elnök is a szírek visszatérése mellett kampányol, és sok ember haza is ment Szíriába – északra, ami török ellenőrzés alatt áll, de háborús övezetnek számít, ahová milliós nagyságrendben azért mégsem lehet visszaküldeni embereket.

"Más kérdés, hogy

az ellenzéki erők meg fogják lovagolni a menekültellenes hangulatot,

és ebbe bele fog állni az államfőjelölt is" – összegzett.

Ami Erdogan elnököt illeti, sokan bírálják Nyugaton, és felmerülhet, hogy akár erővel is megtartja a hatalmat a választások után is, annak eredményétől függetlenül. Erre reagálva Egeresi Zoltán azt mondta, vannak ilyen pletykák, de szerinte ellenzéki győzelem esetén hatalomátvétel jön, viszont "komolyan dolgozik a propagandagépezet, óriási kampányteljesítmény látszik, több helyen tart az elnök nagygyűlést, minden nap átad valamit", legyen szó atomerőműről vagy drónhordozó anyahajóról.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Tárgyalna Irán, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tárgyalna Irán, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Az Egyesült Államok a háború kirobbanása óta első alkalommal ismeri el, hogy veszteségeket szenvedett az Irán elleni hadművelet során. Három katona halálát és további öt ember súlyos sérülését ismerték el.A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest (IRGC) jelentése szerint megtámadták az Egyesült Államok repülőgép-hordozóját. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×