Infostart.hu
eur:
385.31
usd:
332.05
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
A török elnöki hivatal sajtóirodája által közreadott képen Recep Tayyip Erdogan török elnök felszólal a hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) parlamenti frakciójának ülésén az ankarai parlamentben 2020. november 11-én. Erdogan kijelentette, hogy a hegyi-karabahi fegyveres konfliktust lezáró orosz-azeri-örmény megállapodás nyomán felállítandó török-orosz központnak köszönhetően véget ér az azeri föld 28 éve tartó örmény megszállása. Két nappal korábban Nikol Pasinján örmény miniszterelnök Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel és Vlagyimir Putyin orosz államfővel megállapodást írt alá a hegyi-karabahi fegyveres konfliktus lezárásáról.
Nyitókép: MTI/EPA/Török elnöki hivatal sajtóirodája

Török elnökválasztás: beindult a propagandagépezet, nagy hajrában Recep Tayyip Erdogan

Elszabaduló infláció, megélhetési gondok, a líra mélyrepülése, földrengés és következményei, elégtelen válságkezelés; már eleve nem volt túl jó Törökország gazdasága, ebbe a helyzetbe érkezik a török elnökválasztás. Egeresi Zoltán segít eligazodni.

Hamarosan a célegyenesbe fordul Törökországban a választási kampány, amelynek intenzitását mi sem mutatja jobban mint az, hogy Recep Tayyip Erdogan a minap egy élő választási műsorban lett rosszul.

Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa, Törökország-kutató az InfoRádióban elmondta, tavaly régiós szinten is kiemelkedő, az országban pedig rekordmértékre, 81 százalékra emelkedett az infláció, a török utcákat járkálva bárki láthatja, hogy a pénzromlás aggasztja a lakosságot, az élelmiszerárak emelkedése pedig még az ismert számoknál is durvább volt; erre tett rá egy lapáttal a földrengés február 6-án, több mint 50 ezren meghaltak, 100 ezren megsérültek, házak tömegei váltak lakhatatlanná.

"A május 14-i parlamenti és elnökválasztáson kiélezett küzdelem várható. Komoly identitáspolitikát folytató államfővel van dolgunk, aki már több mint 20 éve vezeti az országot, nagyon profi politikus és egy óriási kampánygépezet van mögötte. Vele szemben áll egy hatpárti koalíció egy jelölttel" – vázolta Egeresi Zoltán.

És ott vannak még a kurdok, akik a szakértő szerint "eljátszhatják majd a mérleg nyelvét", egyelőre a közvélemény-kutatások azt mutatják, nincs szignifikáns különbség a török elnök és kihívója, Kemal Kilicdaroglu között, sok mindent eldönt, hogy aznap az emberek milyen lábbal kelnek fel.

Az ellenzéki elnökjelölt nemrégiben arról beszélt, két éven belül minden szíriai menekültet hazaküldene Törökországból. Hogy a szír kártya kijátszása mennyi plusz szavazót hozhat az ellenzéknek, arról azt mondta, nagyon régóta megfigyelhető, hogy a nehézségek közepette az országban egyre többen fordultak a menekültek ellen, mondván, az infláció mértéke részben nekik köszönhető, sokan igazságtalannak érzik, hogy a szírek ingyenes egészségügyi ellátást kapnak, a törököknek miattuk várniuk kell.

"A menekültellenes ellenzéki pártot néhány százalékra mérik, mégis nagyon aktív, megszólalásaira az ellenzéki államfőjelölt is próbál reflektálni. A szírek hivatalos számát 3,6 millióra teszik, ugyanakkor ennél jóval többen vannak az országban, de elindultak az integráció útján, ezért mindenkit hazaküldeni eléggé problémás" – mondta.

Recep Tayyip Erdogan elnök is a szírek visszatérése mellett kampányol, és sok ember haza is ment Szíriába – északra, ami török ellenőrzés alatt áll, de háborús övezetnek számít, ahová milliós nagyságrendben azért mégsem lehet visszaküldeni embereket.

"Más kérdés, hogy

az ellenzéki erők meg fogják lovagolni a menekültellenes hangulatot,

és ebbe bele fog állni az államfőjelölt is" – összegzett.

Ami Erdogan elnököt illeti, sokan bírálják Nyugaton, és felmerülhet, hogy akár erővel is megtartja a hatalmat a választások után is, annak eredményétől függetlenül. Erre reagálva Egeresi Zoltán azt mondta, vannak ilyen pletykák, de szerinte ellenzéki győzelem esetén hatalomátvétel jön, viszont "komolyan dolgozik a propagandagépezet, óriási kampányteljesítmény látszik, több helyen tart az elnök nagygyűlést, minden nap átad valamit", legyen szó atomerőműről vagy drónhordozó anyahajóról.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×