A Nézőpont Intézet közleménye szerint több mint egy évvel ezelőtt az orosz–ukrán háború kitörésekor sokan gondolták úgy, hogy a háború hamar véget fog érni. Azóta azonban szinte csak olyan lépések történtek, amelyek a háború eszkalálását szolgálják.

Oroszország részleges mozgósítást rendelt el, az Európai Unió pedig már nemcsak gazdasági szankciókat vet ki, de egyre több halálos fegyvert szállít a háborús övezetbe. "Mára világossá vált, hogy a háborút egyik fél sem tudja megnyerni. Fontos kérdés ezért, hogy a magyarok hogyan ítélik meg ebben a helyzetben a háború folytatásának harctéri következményeit" – fogalmaztak.

A kutatás szerint – melyet április 17-19. között ezer ember telefonos megkérdezésével készítettek – a magyar választók 54 százaléka valós veszélynek érzi, hogy a szomszédban dúló regionális konfliktus világméretűvé válik.

Az optimisták táborába a szavazók 42 százaléka tartozik. A kormánypártiak háromnegyede, vagyis 72 százaléka érzi úgy, hogy az orosz-ukrán háború folytatásával egy újabb világháború kitörését kockáztatjuk, negyedük pedig bizakodó, és nem tartja ezt valós veszélynek.

Az ellenzéki szavazók 39 százaléka szintén valósnak tartja a világháború kockázatát, többségük 59 százalékuk azonban nem tartja elképzelhetőnek a háború ilyen mértékű eszkalációját.

Az atomfegyverek bevetése

Mivel Oroszországon kívül több fegyvert szállító nyugati ország is atomhatalomnak számít, és már szegényített urán tartalmú fegyverek is megjelentek a háborús övezetben, szintén fontos kérdés az atomfegyverek bevethetősége. A magyarok 55 százaléka vélekedik úgy, hogy az orosz–ukrán háború folytatásában fennáll az atomfegyverek használatának veszélye, ezzel szemben 41 százalék nem tartja valósnak ennek kockázatát.

Azok, akik reális veszélynek látják az orosz–ukrán háború világháborúvá szélesedését, jóval nagyobb arányban (81 százalék) tartanak az atomfegyverek bevetésétől, és csak 16 százalékuk tart egy atomfegyverek nélküli világháborútól.

Azok körében, akik nem tartanak a világméretű konfliktustól (77 százalék), többnyire nem tartanak a nukleáris fegyverek pusztításától sem, ugyanakkor 21 százalékuk a világháború kockázata nélkül is elképzelhetőnek tartja az atomfegyverek bevetését a helyi konfliktusban.

A békepárti kormányfő munkájával egyetértő szavazók közel háromnegyede (70 százalék) tartja reális veszélynek az atomfegyverek bevetését, míg negyedük (28 százalék) bízik abban, hogy ez nem valós veszély.

Az ellenzéki szavazók azonban ennél is megosztottabbak ebben a kérdésben, hiszen 41 százalékuk szintén tart a nukleáris fegyverek bevetésétől, és 55 százalékuk gondolja úgy, hogy nem fog atomháborúvá alakulni az ukrajnai konfliktus.