Az eredeti haditervek szerint az orosz haderő légideszant csapatainak (VDV) kellett volna kivívniuk a gyors győzelmet azzal, hogy elfoglalják a Kijev környéki reptereket és azokat a főerők beérkezéséig meg is tartják. Az ukrán hadsereg azonban keményen ellenállt, és az orosz légideszantosok súlyos vereséget szenvedtek. A felmentésükre Fehéroroszország felől indult páncélos oszlop pedig hatalmas, mintegy hatvan kilométeres forgalmi dugóba rekedt, ahol aztán az ukrán páncélvadászok megtizedelték őket.

De az ejtőernyősök a front más részein sem remekeltek.

Így a kudarcok hatására Mihail Tyeplinszkijt januárban leváltották parancsnoki posztjáról.

A brit védelmi minisztérium legújabb jelentése azonban arról számol be: a rettegett, de katonái körében nagy tiszteletnek örvendő ejtőernyős parancsnokot valószínűleg mégis visszaküldik Ukrajnába, méghozzá fontos megbízatással.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 16 April 2023.

Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/MaOrJhMOIZ

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/NXRGbGmQA5

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) April 16, 2023

Tyeplinszkij tábornokot az ukránok a Bucsában elkövetett tömeggyilkosságokért és kegyetlenkedésekért teszik felelőssé. Elsőként 2022 áprilisában a német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) közölte, hogy lehallgatott rádió beszélgetések alapján egy ejtőernyős és egy gépesített lövész egység katonái követhették el az atrocitásokat. Egy hónappal később a The Nwe York Times három légideszant ezredet jelölt meg felelősként, míg az AP hírügynökség azt jelentette, hogy a gyilkosságokat és a kínzásokat a 76. Légiroham Hadosztály katonái követhették el. Márpedig akkoriban az összes Ukrajnába küldött orosz ejtőernyős alakulat főparancsnoka Mihail Tyeplinszkij vezérezredes volt.

Ugyanakkor londoni vélemény szerint a tábornok elmozdítása, majd gyors rehabilitálása az orosz vezetésen belüli komoly feszültségekre utal. Az ellentmondások a vezérkari főnök, Valerij Geraszimov hadseregtábornok és a katonai vezetés néhány tagja között alakultak ki. A tábornokok egy része ugyanis nem ért egyet Geraszimov meglehetősen makacs és önfejű vezetési stílusával.

Akárhogy is, kedd reggel már arról adott ki közleményt a Kreml, hogy Vlagyimir Putyin Herszon megyébe (és Luhanszkba is) látogatott, és mások mellett Tyeplinszkij jelentését is meghallgatta a régió harci helyzetéről, valamint kiemelte, hogy Tyeplinszkij a vezérkari főnök és a védelmi miniszter megbízásából huzamosabb ideje tartózkodik a fronton.

A brit védelmi minisztérium véleménye szerint Mihail Tyeplinszkij visszahelyezése a légideszant egységek korábbi tekintélyének visszaállítását is szolgálhatja.

Az ejtőernyősök hagyományosan az orosz haderő elit egységeinek számítanak, de az Ukrajnában elszenvedett súlyos vereségek alaposan megtépázták a nimbuszukat. A veszteségeket azonban pótolhatták már, és a légideszantosokat e hónap elején ismét harcba küldték, méghozzá a frontvonal legkritikusabb szakaszán, Bahmutnál. A város elfoglalását eddig a Wagner csoport zsoldosaira bízták, ám ők nem jártak sikerrel. Pár napja az ejtőernyősök sikerrel biztosítják a Bahmutot támadó erők északi és déli szárnyait. Ehhez még új és rendkívül félelmetes fegyvert is kaptak, a Tosz-1 rakéta sorozatvetőt.

Mint arról az Infostart is beszámolt, a hivatalos orosz katonai terminológia szerint nehéz lángszórónak nevezett harcjárművek olyan rakétákkal támadják az ellenséget, amelyek termobarikus robbanófejjel vannak felszerelve. A vákuumbombának is nevezett fegyvereket szakértők az atombomba utáni legpusztítóbb harceszköznek tartják. Hatalmas robbanást követően óriási vákuumot hoznak létre és nagy területen hosszú percekre megkötik a levegő oxigénjét, ezzel szabályosan kiszippantják a túlélők tüdejéből a levegőt.