Infostart.hu
eur:
355.87
usd:
306.03
bux:
130916.32
2026. május 26. kedd Evelin, Fülöp
A svéd parti őrség felvételén földgáz bugyog fel az Északi Áramlat 2 csővezetékből a Balti-tengeren, svéd felségvizeken 2022. szeptember 28-án. Négy nap alatt ez a negyedik hely, ahol megsérült az orosz gázt szállító Északi Áramlat 1 és 2 gázvezeték. A négy lyukból kettő Svédország, kettő pedig Dánia kizárólagos gazdasági övezetében van. Svéd szeizmológusok 26-án két robbanást észleltek a vezetékpár nyomvonalán.
Nyitókép: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Svéd parti őrség

Csiki Varga Tamás: bajos lesz bizonyítani, ki robbantotta fel az Északi Áramlatot

A térségben érintett legtöbb ország próbálja kideríteni, hogy ki állhat a robbantás mögött, de egyáltalán nem biztos, hogy valaha is találni fognak egyértelmű bizonyítékot – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

Fél évvel az Északi Áramlat gázvezeték elleni robbantásos merényletek után sem tudható, ki követte el a támadást. Vizsgálatok folynak, és rendszeresen napvilágot látnak különböző teóriák is, ám nyilvános bizonyíték továbbra sem ismert. Az Északi Áramlat elleni szabotázsakcióval kapcsolatban bizonyosan annyi tudható, hogy az egyes vezetékpárt két helyen, a kettes vezetékpárt pedig egy helyen robbantották fel – mondta Csiki Varga Tamás.

A The New York Times – illetve a német közszolgalati ARD is – minap arról számolt be, hogy amerikai hírszerzési jelentések alapján egy Ukrajnával szimpatizáló csoport robbanthatta fel a földgázvezetéket.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa ezzel kapcsolatban kiemelte, a merénylők személyében semmiképp sem hétköznapi emberekre kell gondolni, hiszen nyilván érteni kellett a robbanóanyaghoz, a távirányításához, illetve a tengeri merüléshez, még ha nem is nagy mélységben található a vezetékpár.

"Mindenképp egy olyan csoport követhette el, amelynek a képzettsége vagy kiképezettsége viszonylag speciális"

– hangsúlyozta a szakértő.

Azzal kapcsolatban, hogy kik követhették el a szabotázst, meglehetősen széles spektrumban lehetett hallani az elmúlt időszakban – folytatta Csiki Varga Tamás. Példaként említette Seymour Hersh amerikai Pulitzer-díjas oknyomozó újságírót – akinek a nevéhez a Watergate-botrány felgöngyölítse is fűződik, bár "a 2010-es években elég zűrös riportokat is készített, kevésbé megalapozott állításokkal" –, aki az amerikaiakra terelte a gyanút az Északi Áramlat felrobbantásával kapcsolatban, illetve hogy egy NATO-kötődésű akcióról volt szó. Mint aztán kiderült, ennek hátterét semmilyen megalapozott információval nem tudta bizonyítani. Most, hogy a sajtó egy Ukrajnához köthető csoportra mutogat, a fő kérdés megint csak az, hogy ez nyilvánosan bizonyítható-e – emelte ki a szakértő.

Seymour Hersh arról is írt, hogy nem az a kérdés, hogyan hajtanak végre egy ilyen terrorcselekményt, hanem az, hogyan csinálják úgy, hogy ne maradjon nyoma. Ezzel kapcsolatban az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa rámutatott: ha a merénylethez használt bombát időzítéssel vagy távirányítással hozzák műsödésbe, nem kell a robbanás pillanatában a helyszínen tartózkodni, az elhelyezés pedig nem egy megoldhatatlan feladat a kisebb nemzetközi vizeken, főként egy kisebb vízi járműről. Annál is inkább, mert a vezetéket nem őrzik teljes hosszában és folyamatosan, tehát nem tűnik fel a nemzetközi közösségnek, de a térség állományainak se feltétlen, ha bárki is megközelíti.

Csiki Varga Tamás arra is kitért, hogy a térségben érintett legtöbb ország – Norvégia, Dánia, Németország és a NATO is – folytat egymással párhuzamosan független elemző-kutató tevékenységet, próbálva kideríteni, hogy ki állhat a robbantás mögött. Dacára ennek,

egyáltalán nem biztos, hogy valaha is találni fognak egyértelmű bizonyítékot.

Például a robbanóanyag vagy -szerkezet maradványaiból is legfeljebb arra lehetne következtetni, hogy milyen gyártmány volt maga az eszköz, de arra nem, hogy ki helyezte el és hozta működésbe – magyarázta.

Miután a merénylet idején az egyes vezetéken már nem igazán volt gázszállítás, a kettes vezeték pedig nem is rendelkezett Németország engedélyével, ezért a gyakorlatban fennakadást nem okozott. Csiki Varga Tamás szerint a merénylet mégis jelzésértékű, hiszen azt mutatja, hogy

az európai infrastruktura sebezhető,

de az energiaellátást ez önmagában már nem borította fel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Radikálisan átáll Európa migrációügyben – fontosabb lesz a fogadó országok jogainak érvényesülése

Radikálisan átáll Európa migrációügyben – fontosabb lesz a fogadó országok jogainak érvényesülése

Szigorítana a migrációs szabályokon az Európa Tanács. A politikai nyilatkozatot mind a 46 tagállam támogatta, köztük az igencsak érintett Nagy-Britannia, Olaszország és Dánia is. Az európai államok megállapodtak az Emberi Jogok Európai Egyezményének módosított értelmezésében is, a cél a menedékkérők és a külföldi bűnözők kitoloncolásának megkönnyítése. A részletekről Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter felmentette a TEK főigazgatóját, nagy átalakítás jön

Magyar Péter május 27-vel felmentette Hajdu János tábornokot a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatói pozíciójából – tudatta a kormányfő kedd este a Facebook-oldalán.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Itt az új csúcs az amerikai tőzsdén

Itt az új csúcs az amerikai tőzsdén

Az Egyesült Államok kedden bombázta Iránt, bár Donald Trump arról beszélt, hogy közel lehet a békemegállapodás. A hírek hatására megugrott a volatilitás az olajpiacon, az ázsiai tőzsdék pedig estek. Európában inkább bizonytalanság látszott a kereskedés első szakaszában, majd délelőtt elkezdett romlani a hangulat, végül csökkenéssel zártak a főbb indexek. Az amerikai tőzsdék vegyesen zártak, míg a Dow esett, az S&P 500 új csúcsra ment ma.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×