Infostart.hu
eur:
378.05
usd:
320.55
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Recep Tayyip Erdogan török (b) és Vlagyimir Putyin orosz elnök kétoldalú megbeszélése az Ázsiai Együttműködési és Bizalomerősítő Konferencia (CICA) hatodik csúcstalálkozóján a kazahsztáni fővárosban, Asztanában a kétnapos esemény első napján, 2022. október 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Vjacseszlav Prokofijev

Hadifogolycseréről is tárgyalt Putyin és Erdogan

A megbeszélésről a a Kreml sajtószolgálata számolt be.

Hadifoglyok, köztük elsősorban a sebesültek Oroszország és Ukrajna közötti cseréjéről, valamint a törökországi gázközpont kialakításáról tárgyalt telefonon más témák mellett Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök – közölte a Kreml sajtószolgálata.

"Mindkét fél megerősítette, hogy kész az orosz-török együttműködés átfogó továbbfejlesztésére. A prioritások között szerepel az együttműködés az energiaágazatban, beleértve az orosz földgázszállításokat és egy regionális gázközpont létrehozását Törökországban" - áll a moszkvai tájékoztatásban.

Kitérve az ukrajnai helyzetre, a két vezető beszélt egyebek között a foglyok, köztük elsősorban a sebesültek lehetséges cseréjéről. Az erre szolgáló humanitárius folyosó központjává Isztambul válhatna.

A Kommerszant című lap a török elnöki hivatalra hivatkozva azt írta, hogy

Erdogan ismételten kifejezte készségét a közvetítésre az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus megoldásában.

Putyin elítélte az ukrán hatóságok "destruktív politikáját", és kitért a Kijevbe irányuló növekvő nyugati fegyver- és katonai felszerelésszállítások kérdésére. Az orosz elnök képmutatásnak nevezte, hogy Ukrajna elutasította a karácsonyi tűzszünetet.

Az elnökök emellett a gabonaegyezmény végrehajtásáról és a török-szíriai kapcsolatok normalizálásáról is tárgyaltak. Megvitatták a török fél arra irányuló kezdeményezését, hogy indítsanak konzultációkat Oroszország, Törökország és Szíria képviselőinek részvételével. December 28-án a három ország védelmi miniszteri egyeztetést folytatott; 11 év óta ez volt az első ilyen szintű hivatalos kapcsolatfelvétel Ankara és Damaszkusz között. Ezt követően megkezdődött a három ország külügyminiszteri találkozójának előkészítése.

A két vezető idén immár második alkalommal folytatott telefonbeszélgetést. Először január 5-én léptek kapcsolatba egymással. Akkor Putyin arról biztosította tárgyalópartnerét, hogy nyitott a párbeszédre Ukrajnával, amennyiben Kijev teljesíti a vele szemben megfogalmazott orosz követeléseket. Erdogan a maga részéről felvetette, hogy a tárgyalásokra való felhívást "egyoldalú tűzszünettel" kellene alátámasztani, amit Moszkva meg is hirdetett az ortodox karácsony alkalmából, de Kijev elutasította.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×