Infostart.hu
eur:
398.8
usd:
343.06
bux:
101262.87
2025. július 20. vasárnap Illés
Biztonsági őr vezeti el az Utolsó Nemzedék nevű környezetvédelmi csoport egyik aktivistáját (b), miután társával olajjal öntötték le Gustav Klimtnek a bécsi Leopold Múzeumban őrzött Élet és halál című festményét 2022. november 15-én. A másik aktivista a képet védő üvegtáblához ragasztotta magát. A kép a védőüveg miatt sértetlen maradt. Az aktivisták akciója miatt a múzeum több termét le kellett zárni a látogatók előtt, a rendőrök a helyszínre érve felvették az elkövetők adatait.
Nyitókép: MTI/AP/Letzte Generation Österreich

Döntöttek Németországban: ez lett 2022 legcsúnyább szava

A klímaaktivisták sorozatos tiltakozó megmozdulásai szülték az elmúlt év legcsúnyább szavát Németországban. A marburgi egyetem jogászokból és újságírókból álló független bizottsága ezúttal a Klimaterroristen (Klímaterroristák) szó mellett tette le a garast.

Az év legcsúnyább szava (Unwort des Jahres) kezdeményezés célja a nyelvi tudatosság és érzékenység fejlesztése a közbeszéddel, a nyilvános kommunikációval kapcsolatban. A szavakat mindenekelőtt annak alapján vizsgálják, hogy sértik-e az emberi méltóságot vagy a demokratikus alapértékeket.

Korábban – 1991 óta – a Darmstadti Egyetem független testülete választotta ki az év legcsúnyább szavát a beküldött javaslatok alapján. Idén a Marburgi Egyetem bizottsága döntött a klímaterroristák kifejezés mellett.

Indokolásában kimondta a testület, hogy a kifejezést szándékosan használták a közbeszédben. Ennek célja az volt, hogy lejárassák a klímavédelemért a legkülönbözőbb módon tüntető aktivistákat, illetve különféle tiltakozó megmozdulásaikat.

A zsűri bírálta a kifejezés alkalmazását, hangsúlyozva, hogy azzal a klímavédelem aktivistáit a terroristákkal azonosítják, szándékosan kriminalizálják, illetve lejáratják. Az indokolás rámutatott arra is, hogy ezzel a polgári engedetlenség és a demokratikus ellenállás erőszak nélküli tiltakozási formáit az erőszak és az államellenesség kontextusába helyezték. A kifejezés pedig ahhoz vezetett, hogy az egész vita hangsúlya az aktivisták jogos tartalmi követelései helyett a tiltakozókkal szembeni fellépésre helyeződött át. Hasonló célú kifejezés volt korábban az ökoterrorizmus szó is.

Az egyetemi zsűri szerint 2022-ben a második helyen a szociálturizmus kifejezés végzett, amely a konzervatív CDU elnökének, Friedrich Merznek a nevéhez fűződik.

Merz a szóval az Ukrajnából érkezett menekülteket illette, amiért később nyilvánosan bocsánatot kért.

A testület úgy értékelte, hogy a kifejezés lejáratja a Németországban a háború miatt menedéket kereső ukránokat, vitatva ezzel kapcsolatos alapvető jogukat.

A marburgi dobogó harmadik helyét a defenzív építmény (defensive Architektur) kifejezés érdemelte ki. A közbeszédben ugyancsak szándékosan terjesztett kifejezés a bizottság szerint valójában egy olyan, az emberi méltóságot sértő építési módot igyekezett jellemezni, amelynek célja az volt, hogy megakadályozza az egy helyen hosszabb ideig tartó – például a parkok padjain történő – tartózkodást.

A testülethez december végéig több mint 1400 javaslat ékezett.

Egy évvel korábban, 2021-ben a Pushback (visszatoloncolás) volt az esztendő legcsúnyább szava, amely a zsűri akkori értékelése szerint igyekezett megszépíteni a menekültek kitoloncolásával kapcsolatos embertelen bánásmódot.

2020-ban a koronavírus-járványra utalva a koronadiktatúra volt az év legcsúnyább kifejezése.

A múlt század egyik legcsúnyább szavának az emberanyag (Menschenmaterial) kifejezést választották.

2006-ban a hivatali nyelvezetben a kitoloncolási eljárásokkal kapcsolatban használt önkéntes kiutazás (freiwillige Ausreise) vite el a pálmát, 2008-ban, a világméretű pénzügyi válság elmélyülésének évében pedig a szükséget szenvedő bankok (notleidende Banken). 2015-ben, a menekültválság idején a bevándorlásellenes Pegida mozgalom által terjesztett Lügenpresse (hazug sajtó) kifejezés nyert. Egy évvel később pedig a nemzetáruló (Voklksverräter) szó volt a befutó.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk

Irán kész ismét tárgyalni az atomprogramjáról

Irán beleegyezett, hogy európai országokkal tárgyalásokat folytasson nukleáris programjáról külügyminiszter-helyettesi szinten - jelentette vasárnap az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) szócsövének tekintett Tasnim hírügynökség.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.21. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Törékeny tűzszünetet sikerült elérni Amerika ősellenségével, de könnyen borulhat minden

Törékeny tűzszünetet sikerült elérni Amerika ősellenségével, de könnyen borulhat minden

Egymás bázisainak lebombázása után júniusban tűzszünetet kötött egymással Irán, Izrael és az Egyesült Államok. A fegyvernyugvás ugyanakkor finoman szólva is törékeny: Izrael az iráni atomprogram teljes leszerelését szeretné látni, az Washington „csak” a tárgyalóasztalhoz szeretné visszaültetni a perzsa államot, míg Teherán egyértelműen jelezte, hogy sem az atomprogramról, sem a ballisztikus rakétáiról nem hajlandó lemondani. Nézzük, mik a tűzszünet főbb buktatói, és mi sülhet ki ebből az egészből.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×