Infostart.hu
eur:
388.69
usd:
336.89
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Shot of a doctor using cotton swab while doing coronavirus PCR test at the hospital. Doctor laboratory assistant takes swab from nose of sick patient. Unrecognizable doctor with protective glove taking coronavirus sample from female patients nose.
Nyitókép: VioletaStoimenova/Getty Images

Európa nagyon megijedt a koronavírusos kínaiaktól

Újabb országok vezettek be beutazási korlátozásokat a Kínából érkezőkkel szemben a koronavírus-fertőzöttek számának gyors kínai növekedése miatt.

Európában Olaszország után másodikként Spanyolország is bejelentette pénteken, hogy a Kínából érkezőknek koronavírustesztet kell végeztetniük, vagy teljes oltási sorral kell rendelkezniük a belépés előtt. Az intézkedés életbe lépésének pontos dátumáról később döntenek.

Franciaország két napnál nem régebbi negatív koronavírusteszthez köti a Kínából közvetlen járattal, illetve átszállással érkező utasok számára a belépést - közölte pénteken az egészségügyi minisztérium. A Kínából érkező légijáratokon a maszk viselése is kötelező lesz. A rendelkezés életbe lépésének időpontját nem közölték.

A brit kormány is kötelező negatív tesztet ír elő indulás előtt a Kínából érkezők számára.

Az Egyesült Államok kötelező koronavírus-tesztelést írt elő minden Kínából érkezőre. Az intézkedés január 5-én lép életbe, és minden 2 évnél idősebb beutazóra érvényes, illetve az amerikai állampolgárokra is. Az utazóknak két napnál nem régebbi negatív koronavírusteszttel kell rendelkezniük, és azt a repülőgépre szállás előtt kell bemutatniuk.

Dél-Korea pénteken közölte, hogy hétfőtől csak 24 óránál nem régebbi negatív teszttel léphetnek be az országba a Kínából érkezők, csütörtöktől pedig minden Dél-Koreába érkezőre vonatkozik a kötelező negatív koronavírusteszt.

Japán is bejelentette, hogy hasonló korlátozásokat vezet be, és korlátozzák a négy legnagyobb japáni repülőtérre Kínából érkező gépek forgalmát.

Az Európai Unió is további intézkedéseket fontolgat. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ csütörtökön még indokolatlannak nevezte a Kínából az Európai Unióba (EU) beutazó állampolgárok kötelező koronavírus-tesztelésének bevezetését. Sztella Kiriakidesz, az EU egészségügyi biztosa csütörtökön felszólította a tagállamokat: vizsgálják felül a hazai intézkedéseket, és szükség esetén szigorítsák ezeket.

Karl Lauterbach német egészségügyi miniszter Berlinben pénteken kijelentette, hogy nincs szükség kötelező tesztelésre, de készülnek a különböző variánsok figyelésére az európai repülőtereken. A miniszter egységes európai intézkedéseket szorgalmazott.

Az izraeli egészségügyi minisztérium is bejelentette pénteken, hogy kötelezővé teszik a Covid-tesztet a Kínából érkező külföldi utasok számára. Kötelezik a külföldi légitársaságokat, hogy csak negatív koronavírusteszttel rendelkező külföldi utasokat vegyenek fel Kínából induló járataikra.

Malajzia közölte, hogy a nemzetközi repülőtereken lázat fognak mérni.

A kínai állami média bírálta a több kormány által is bevezetett korlátozó intézkedéseket. A Global Times című angol nyelvű napilap csütörtök este "alaptalannak" és "hátrányosan megkülönböztetőnek" nevezte ezeket, megjegyezve, hogy "a valódi céljuk a Kína által három éven át kifejtett Covid-ellenes erőfeszítések szabotálása" és "a kínai rendszer elleni támadás".

Kína január 8-tól megszünteti a beutazók számára eddig kötelező karantént, de továbbra is kötelező a két napnál nem régebbi koronavírusteszt.

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója csütörtök este "érthetőnek" nevezte az egyes országok által meghozott korlátozó intézkedéseket, tekintettel arra, hogy Kínából nem érkezik széleskörű tájékoztatás.

A főigazgató szerint több információra van szükség ahhoz, hogy pontosan fel lehessen mérni a fertőzés kínai terjedését, mielőtt a szervezet állást foglal a beutazás esetére elrendelt tesztek kérdésében.

Kínában a korábbi korlátozások december 7-i eltörlése óta gyorsan nő a fertőzöttek száma. Csak december első három hetében hivatalosan meg nem erősített hazai becslések szerint 248 millió embert fertőzött meg a koronavírus.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×