A kínai kormány zokon vette, hogy az Egészségügyi Világszervezet megkérdőjelezte a Peking által közzétett Covid-fertőzöttségi adatokat. Rusvai Miklós virológus, egyetemi tanár ennek kapcsán az InfoRádiónak elmondta: a kétely oka, hogy az adatok nem illeszkednek a korábban más országokban megfigyelt járványtani mintázatokhoz, tehát az esetszám alakulása nem követi az eddigi megfigyeléseket.

"Ez persze lehet egyedi sajátosság, Kína egy különleges ország, de mindenesetre a vírus eddig a legtöbb országban máshogyan viselkedett" – jelentette ki.

A hivatalos adatok szerint az 1,4 milliárd lakosú országban december óta mindössze 23-an vesztették életüket koronavírus miatt, holott a fertőzöttek száma példátlanul nagy. A virológus szerint

az lenne jó, ha a kínai Covid-halál megállapítási kritériumokat összevethetnénk a világszerte alkalmazottal.

Nem tudjuk, hogy például Kínában ki minősül Covid-halottnak és mennyire széles körű a tesztelés a halál okának megállapításakor. Magyarországon, az Európai Unióban, az Egyesült Államokban ugyan kis mértékű eltérések voltak, de ezek az országok a WHO előírásait követték a Covid-halottak megállapításakor. Kínában számos kritériumot nem ismerünk, ezért nem tudjuk megállapítani, mennyire vethetők össze az adatok más országok tapasztalataival.

Kínában a fertőzöttek száma példátlanul magas. Rusvai Miklós szerint nem lehet megbecsülni, hogy ha a világ többi részén alkalmazott módszertan szerint vizsgálnánk a kínai helyzetet, akkor nagyjából milyen adatokat láthatnánk. Ezért lenne jó, ha a WHO által támogatott módszertan szerint kapott adatok állnának rendelkezésre. Jelenleg két eset lehetséges:

• a lakosság körében terjengő vírus kórokozó-képessége gyengébb, mint a más országokban, tehát a vírus példátlan módon meggyengült,
• vagy nem megfelelő a statisztika.

Véleménye szerint optimális esetben, ha az ott jelenlévő vírus ennyivel gyengébb, akkor elmondhatjuk, hogy az ottani omikronvariáns tulajdonképpen egy nátha szintjére lesüllyedt koronavírus. Így kijelenthető, hogy a továbbiakban különösebben nem kell majd aggódnunk a koronavírus-fertőzés miatt, ha Kínából átterjed más országokra.

Kínában jellemzően helyben gyártott vakcinával oltják az embereket, ők nem importáltak nyugati vakcinákat, illetve más országokban előállított vakcinát. Elsősorban azzal az inaktivált vakcinával oltottak, amit nálunk is széles körben használtak a járvány kezdetén.

Rusvai Miklós szerint a mostani magas esetszám nem szolgáltat plusz információt a kínai vakcinák hatékonyságáról, az ország vakcinázási stratégiája is más volt, tehát ott elsősorban a dolgozókat, a fiatal korosztályt oltották azzal, hogy a gazdaság működőképességét fenntartsák. Az inaktivált vakcina az idősek körében nem igazán hatékony, tehát

a magas esetszám nem meglepő annak tükrében, hogy a fertőződést a vakcina nem akadályozza meg, csak a betegség súlyos formájának kialakulását.

Hozzátette: ujgur területen vagy Tibetben nem mindig együttműködő a lakosság a vakcinázásban. A lakosság átoltottságában is jelentős eltérések lehetnek akár országrészenként is.

A járványügyi zárások elleni kínai tüntetések után Peking alapjaiban változtatta meg az alkalmazott járványügyi szabályokat, tehát feloldotta a karanténkötelezettséget. Rusvai Miklós szerint Kínában tömeges fertőződés esetén könnyen elképzelhető, hogy új variáns alakul ki.

Emiatt tesztelik több országban is a Kínából beérkezőket, de Belgiumban az onnan érkező repülőgépeken felgyűlt szennyvizet is elemzik. A vizsgálatokkal próbálnak az esetleges új mutánsok felbukkanására következtetni. Rusvai Miklós szerint virológiai szempontból indokolt a Kínából érkező turisták kötelező tesztelésének bevezetése, de politikai szempontból nem tudja ezt alátámasztani. "Minden vizsgálat, mely a vírus nyomon követését, és az esetleges új variánsok felbukkanásának megállapítását célozza, az feltétlenül indokolt tudományos szempontból" – tette hozzá.