eur:
410.95
usd:
392.08
bux:
0
2024. november 22. péntek Cecília
Klaus Iohannis román államfő felszólal az ENSZ Közgyűlésének 77. ülésszakán a világszervezet New York-i székházában 2022. szeptember 20-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Justin Lane

Román elnök: halasztás jöhet a schengeni csatlakozásban

A hollandoknak, az osztrákoknak és a svédeknek is üzent Klaus Iohannis.

Klaus Iohannis román elnök szerint lehetséges, hogy egy-két hónappal elhalasztják a döntést Románia schengeni övezetbe történő felvételéről, ha nem biztos, hogy az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának december 8-i ülésén pozitív döntés születne erről.

A román államfő erről Rigában beszélt szerda délután azon a sajtótájékoztatón, amelyet Egils Levits lett elnökkel közösen tartott. Úgy vélte senkinek sem használna, ha Románia kierőltetne egy szavazást, amelyen nem hoznák meg a várt döntést. A sajtótájékoztatót a román hírtelevíziók élőben közvetítették.

Az elnök viszonylag jónak ítélte Románia esélyeit a schengeni csatlakozásra, de hozzátette: egyelőre nem garantált, hogy valamennyi tagállam támogatja az ország csatlakozását a határellenőrzés nélküli térséghez.

Hozzátette: Románia készen áll megválaszolni minden kérdést, ami a csatlakozással kapcsolatban felmerül.

  • "A holland barátainknak elmondhatjuk, hogy véget ért az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus (a román igazságügyi rendszer európai uniós monitoringja), és ez az akadály már nem áll fenn. (...)
  • Az osztrák barátainknak elmondhatjuk, hogy nálunk nincsen migrációs hullám.
  • A svédországiak számára, akik kérdései inkább a rendőrségi együttműködésre vonatkoztak, azt mondhatjuk, hogy felkészült embereink vannak, és olyan programok, amelyek jó eredményeket adtak"

- tért ki az államfő azokra az államokra, amelyek az elmúlt hetekben fenntartásaikat fejezték ki Románia schengeni csatlakozásával kapcsolatban.

Megjegyezte: szükség esetén egy-két hónappal el lehet halasztani a döntést, mindaddig, amíg minden kérdést sikerül megválaszolni, és - mint fogalmazott - "mindenki meggyőződik arról, hogy nemcsak hogy nem vagyunk a rendszer gyenge pontja, hanem igazi nyereség lennénk a schengeni térségnek".

Iohannis újságírói kérdésre külön reagált Karl Nehammer osztrák kancellár keddi zágrábi kijelentésére, mely szerint biztonsági kockázatot jelent, hogy az Ausztriában tartózkodó százezer illegális bevándorló közül 75 ezren Románián, Bulgárián és Magyarországon utaztak át anélkül, hogy az ottani hatóságok nyilvántartásba vették volna őket.

"Románia nem volt, most sem az, és a jövőben sem lesz olyan ország, amely előidézné a migrációt, vagy megengedné azt" - jelentette ki Iohannis nyomatékosítva, hogy az illegális határátlépésről beszél. Hozzátette: az osztrák félben aggodalmat keltő migránshullám nem Románián, hanem a balkáni útvonalon keresztül ér Nyugat-Európába. Megjegyezte: Románia nem része ennek a balkáni útvonalnak, de módjában áll visszafogni az illegális migrációt. Arra is kitért, hogy a kérdés tisztázása érdekében Lucian Bode belügyminiszter Bécsbe fog utazni, hogy technikai részletekbe menő megbeszélést folytasson osztrák hivatali kollégájával és más ottani politikusokkal.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a 3 éves béremelkedési program filozófiai hátterével is előállt

Orbán Viktor a 3 éves béremelkedési program filozófiai hátterével is előállt

A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Már lassul a magyar bérrobbanás, és pillanatokon belül vége szakad

Már lassul a magyar bérrobbanás, és pillanatokon belül vége szakad

Szeptemberben is érdemben nőttek a bérek Magyarországon a KSH friss adatai szerint, bár az emelkedés mértéke kissé lassult az előző hónapokhoz képest. Az alacsony infláció miatt azonban a keresetek reálértéke kifejezetten gyorsan emelkedik. Az már biztos, hogy a bérek vásárlóerejének növekedése olyan gyors lesz idén (éves átlagban), amilyet csak néhányszor lehetett látni az elmúlt évtizedekben. Jövőre azonban már az ideinél jóval kisebb mértékben nőhetnek a bérek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×