Október óta mintegy ezer menekülttel a fedélzetén három, külföldi zászló alatt hajózó, civil szervezetek által használt jármű is olasz felségvizeken tartózkodik. Ügyük kezelését sokan a napokban hivatalba lépett Meloni-kormány első erőpróbájának is tekintik, amiből lemérhető lesz, hogy az új jobboldali kormány meddig kész és képes elmenni az illegális menekültekkel szemben korábban kilátásba helyezett elutasító programjának megvalósításában.

Meloni és pártja, az Olasz Testvérek – csakúgy, mint koalíciós partnere, a Matteo Salvini vezette Liga – a választásokat megelőző hónapokban és években a leghatározottabb fellépést követelték az engedély nélkül olasz vizekre érkező hajókkal szemben. Egy időben az ilyen járművek erővel történő „kiszorítása” is a lehetséges alternatívák között szerepelt. A választáshoz közeledve Meloni retorikája ugyan migrációs ügyben is valamelyest árnyaltabb lett, de a határozott intézkedések ígérete megmaradt.

Az egyik lehetséges ügykezelési módszerként ehhez Róma egy, a napokban elfogadott kormányhatározatot készül alkalmazni, amely szerint

a nemzetközi zászlók alatt hajózó járművekért az őket eredetileg regisztrált, zászlójuk szerinti ország hatósága felelős, és velük szemben az olasz adminisztrációnak semmilyen kötelezettsége nincs.

Ennek első próbáját a német regisztrációjú Humanity 1 és a norvég zászló alatt hajózó Ocean Viking tartózkodása jelenti az olasz nemzeti felségvizeken. Mindkettő októberben érkezett, a 179 menekültet szállító Humanity 1 arra hivatkozva kért Szicília felé haladva fogadási készséget az olasz hatóságoktól, hogy fedélzetén több mint száz kiskorú van – köztük héthónapos csecsemő is akad –, emellett a rendkívül hidegre fordult időjárás miatt többen megbetegedtek, feltétlen mielőbb orvosi ellátásra volna szükség.

Mindezt alátámasztotta utóbb a német hatóságok hivatalos kérése is, amely humanitárius beavatkozást kért az olasz partkészültségtől a hajón lévők érdekében.

Az új római kormány reagálása erre részint – korábbi szándékának megfelelően – annak közlése volt, hogy a hajó sorsáért végső soron a felségjelzése szerinti ország hatósága felelős, ám egyúttal készséget mutattak arra, hogy hangsúlyozottan ideiglenes tartózkodási engedélyt kaphatnak az olasz partok közelében addig, amíg az olasz hatóság illetékesei hajóra szállva megvizsgálják a jelzett panaszokat, és a ténylegesen rászorulók számára indokoltnak látott esetben közvetlen segítséget nyújtanak.

Ezt követően azonban a római álláspont szerint a hajónak vissza kell térnie a nemzetközi vizekre, és a továbbiakért a német hatóságokkal kell majd egyeztetniük.

Jelentések szerint hasonló eljárás van folyamatban a szintén szicíliai partok mellett horgonyzó Ocean Viking esetében is (ennek fedélzetén 234 személy tartózkodik), és Matteo Piantedosi olasz belügyminiszter szerint hasonló helyzetben vár megoldásra a Rise Above nevű hajó is, szintén olasz felségvizeken, amelyen hírek szerint mintegy négyszáz menekült vár partraszállásra.

Sajtójelentések megjegyzik, hogy midőn Giorgia Meloni újonnan választott kormányfő a múlt héten Brüsszelbe látogatott, és az olasz kormány részéről együttműködési készséget hangoztatott európai uniós vendéglátói felé – találkozott mindhárom intézmény (Európai Bizottság, Európai Tanács és Európai Parlament) elnökeivel –, az Európai Bizottság szokásos napi sajtóértekezletén újságírók rákérdeztek, hogy mennyiben tekinthető összeegyeztethetőnek az uniós joggal a menekültszállító hajóktól a kikötés és partraszállás megtagadása.

Válaszában a bizottsági szóvivő rámutatott, hogy

a brüsszeli testületnek nincs arra nézve befolyása, hogy valamely tagállam milyen hajót enged be felségvizeire és milyet nem.

Európai uniós részről amúgy éppen az ilyen – szükséghelyzetek által is kierőltetett – kikötések nyomán partra került menekültek kapcsán folyamatban van egy olyan kezdeményezés vitája, amely szerint évente 5-10 ezer embert a tagországok között elosztanának. Mint sajtójelentések megjegyzik, az önkéntes felajánláson alapuló majdani rendszer működőképessége egyelőre kétségesnek tűnik annak fényében, augusztus és október között eddig összesen csak 38 ilyen partra mentett menekült került át Olaszorszàgból más európai uniós országba. Igaz, formálisan egyelőre a leendő rendszer sincs még intézményesítve.