Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felszólal az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Biztonsági Tanácsának (BT) nyílt vitáján New Yorkban 2022. október 28-án.
Nyitókép: MTI/KKM

Donald Trumpot hozta példaként az ENSZ-ben Szijjártó Péter

Ha békét lehetett teremteni Izrael és több arab ország között, akkor ez Ukrajnában is lehetséges, csak ehhez a kommunikációs csatornák újranyitására van szükség, párbeszédre az egymással szembenálló felek között - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter New Yorkban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ Biztonsági Tanácsának nyílt vitáján rámutatott, hogy az elmúlt évtizedek kudarcos próbálkozásai után az úgynevezett Ábrahám-megállapodások tető alá hozása volt az első eredményes békekezdeményezés a Közel-Keleten.

Szavai szerint ebben el kell ismerni Donald Trump volt amerikai elnök és főtanácsadója, Jared Kushner érdemeit, akik előmozdították a párbeszédet és az együttműködést Izrael és az érintett négy arab állam között, ugyanis ez elengedhetetlen volt a kapcsolatok normalizálásához.

Felszólalásában hangsúlyozta, hogy a történtek lényeges tanulságot jelentenek Európa számára az ukrajnai helyzetre vonatkoztatva is.

"Mire volt szükség? Valódi vezetőre, aki elég bátor és erős volt ahhoz, hogy újranyissa a kommunikációs csatornákat az egymással súlyos konfliktusban álló felek között" - mondta.

"Amennyiben lehetséges volt Donald Trump számára, hogy békét teremtsen Izrael és több arab ország között (...), akkor Ukrajnában is lehetségesnek kell lennie a béketeremtésnek" - fogalmazott.

"Ha nincsenek tárgyalások, akkor nem lesz béke, ha vannak tárgyalások, akkor van remény a békére" - szögezte le, hozzátéve, hogy a háborús retorikát a béke retorikájának kellene felváltania a nemzetközi szervezetekben.

Szijjártó Péter a közel-keleti helyzettel foglalkozó ülésen kiemelte, hogy a világ számos válsággal néz szembe egyszerre az ukrajnai háború kitörése óta, ráadásul a negatív kihatások a szomszédos Magyarországon azonnal és súlyosan jelentkeznek, ezért hazánk rendkívüli módon érdekelt a békében.

Aláhúzta, hogy minél előbb véget kell vetni a regionális fegyveres konfliktusoknak, ugyanis minél több ilyen zajlik párhuzamosan, annál nagyobb a veszélye egy újabb világháború kirobbanásának.

A miniszter arról számolt be, hogy a Közel-Kelet biztonsági helyzete mindig is jelentős kihatással volt Európa biztonsági helyzetére, az instabilitás ugyanis a terrorfenyegetettség és az illegális bevándorlási hullámok erősödését eredményezi.

"Európának napjainkban különösen nincsen szüksége még egy biztonsági kihívásra, és nem is tudna vele megküzdeni" - figyelmeztetett.

Címlapról ajánljuk

Varga G. Gábor: még egy olyat, mint az azerbajdzsáni repülőgép szerencsétlensége volt, nem engedhet meg magának a légi közlekedés

Az orosz-ukrán háború az elmúlt három és fél évben jóformán az egész világon megváltoztatta a légi közlekedést, hiszen Ukrajna felett tilos civil gépekkel repülni, Oroszország légterét pedig a kölcsönös szankciók miatt számos légitársaság nem használhatja. Ez mindent átalakított: az útvonalakat, a menetrendeket és az árakat is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Sugárzásveszélyre figyelmeztetnek Csernobilban, puccsot szerveznek Moszkvában - Háborús híreink Ukrajnáról szombaton

Sugárzásveszélyre figyelmeztetnek Csernobilban, puccsot szerveznek Moszkvában - Háborús híreink Ukrajnáról szombaton

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) friss jelentése szerint megrongálódott a csernobili szarkofág a februári dróntámadást követően, így nem tudja ellátni elsődleges biztosági feladatát, vagyis a sugárzás megakadályozását. Bassár el-Aszad bukott szíriai diktátor egykori hívei szervezkednek Moszkvából, a céljuk, hogy felkeléseket szítsanak az új kormány ellen, és visszaszerezzék elvesztett befolyásukat. Állítólag már 50 ezernél is több harcost számlál a mozgalom. Oroszország tengeri blokáddal válaszolhat az ukrán kikötőkből induló áruszállítmányokra az orosz tartályhajókat ért ukrán dróntámadások után. Ez az akció azonban sok veszélyt rejt: Moszkva pontosan a növekvő veszteségek miatt vonult vissz a Fekete-tengerről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×