Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felszólal az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Biztonsági Tanácsának (BT) nyílt vitáján New Yorkban 2022. október 28-án.
Nyitókép: MTI/KKM

Donald Trumpot hozta példaként az ENSZ-ben Szijjártó Péter

Ha békét lehetett teremteni Izrael és több arab ország között, akkor ez Ukrajnában is lehetséges, csak ehhez a kommunikációs csatornák újranyitására van szükség, párbeszédre az egymással szembenálló felek között - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter New Yorkban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ Biztonsági Tanácsának nyílt vitáján rámutatott, hogy az elmúlt évtizedek kudarcos próbálkozásai után az úgynevezett Ábrahám-megállapodások tető alá hozása volt az első eredményes békekezdeményezés a Közel-Keleten.

Szavai szerint ebben el kell ismerni Donald Trump volt amerikai elnök és főtanácsadója, Jared Kushner érdemeit, akik előmozdították a párbeszédet és az együttműködést Izrael és az érintett négy arab állam között, ugyanis ez elengedhetetlen volt a kapcsolatok normalizálásához.

Felszólalásában hangsúlyozta, hogy a történtek lényeges tanulságot jelentenek Európa számára az ukrajnai helyzetre vonatkoztatva is.

"Mire volt szükség? Valódi vezetőre, aki elég bátor és erős volt ahhoz, hogy újranyissa a kommunikációs csatornákat az egymással súlyos konfliktusban álló felek között" - mondta.

"Amennyiben lehetséges volt Donald Trump számára, hogy békét teremtsen Izrael és több arab ország között (...), akkor Ukrajnában is lehetségesnek kell lennie a béketeremtésnek" - fogalmazott.

"Ha nincsenek tárgyalások, akkor nem lesz béke, ha vannak tárgyalások, akkor van remény a békére" - szögezte le, hozzátéve, hogy a háborús retorikát a béke retorikájának kellene felváltania a nemzetközi szervezetekben.

Szijjártó Péter a közel-keleti helyzettel foglalkozó ülésen kiemelte, hogy a világ számos válsággal néz szembe egyszerre az ukrajnai háború kitörése óta, ráadásul a negatív kihatások a szomszédos Magyarországon azonnal és súlyosan jelentkeznek, ezért hazánk rendkívüli módon érdekelt a békében.

Aláhúzta, hogy minél előbb véget kell vetni a regionális fegyveres konfliktusoknak, ugyanis minél több ilyen zajlik párhuzamosan, annál nagyobb a veszélye egy újabb világháború kirobbanásának.

A miniszter arról számolt be, hogy a Közel-Kelet biztonsági helyzete mindig is jelentős kihatással volt Európa biztonsági helyzetére, az instabilitás ugyanis a terrorfenyegetettség és az illegális bevándorlási hullámok erősödését eredményezi.

"Európának napjainkban különösen nincsen szüksége még egy biztonsági kihívásra, és nem is tudna vele megküzdeni" - figyelmeztetett.

Címlapról ajánljuk

Varga G. Gábor: még egy olyat, mint az azerbajdzsáni repülőgép szerencsétlensége volt, nem engedhet meg magának a légi közlekedés

Az orosz-ukrán háború az elmúlt három és fél évben jóformán az egész világon megváltoztatta a légi közlekedést, hiszen Ukrajna felett tilos civil gépekkel repülni, Oroszország légterét pedig a kölcsönös szankciók miatt számos légitársaság nem használhatja. Ez mindent átalakított: az útvonalakat, a menetrendeket és az árakat is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Hatalmas fordulatra készül Brüsszel, leveszik a kesztyűt a következő csapás előtt

Hatalmas fordulatra készül Brüsszel, leveszik a kesztyűt a következő csapás előtt

Az elmúlt néhány év megkérdőjelezhetetlenné tette, hogy az Európai Unió geopolitikai visszaerősödéséhez elengedhetetlenné vált egy új védelmi ipar felhúzása és a versenyképességi szempontok előtérbe helyezése. Ez a két téma több ponton kapcsolódik az uniós stratégiában, de egyik sem megvalósítható az ezekhez szükséges kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés nélkül. Kína az elmúlt évtizedek alatt úgy helyezkedett, hogy ezeknek a kitermelése és feldolgozása is rajta keresztül történjen, így a bármikor újraélesíthető vámháború árnyékában az EU-nak olyan stratégiát kell kidolgoznia, amely rövid távon biztosítja a készleteket, és fokozatosan eléri, hogy egy ország se legyen képes önkényesen zsarolni az EU-t, valamilyen függősége miatt. Az Európai Bizottság ezért olyan tervvel állt elő, amely új beszállítókkal és a beszerzési rendszer kézbevételével kívánja megelőzni a sokszor napi működést is fenyegető készlethiányt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×