Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Az Ukrajnából érkezett menekülteket kísérik a pihenőhelyre a budapesti BOK csarnokban létesített humanitárius tranzitpontban 2022. április 22-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Ukrajna a menekültjeinek: ne térjetek haza még

Az ukrán kormány kérése szerint legalább tavaszikg tartsanak ki külföldön, ha tudnak.

Az állandó orosz támadás alatt álló energiahálózat nem lenne képes kielégíteni a megnövekvő energiaigényt, ha a menekültek visszatérnének otthonaikba.

"A hálózat nem bírná. Látjátok, mit művel Oroszország. Túl kell élnünk a telet" – indokolta a kérést Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes.

Később szívesen látnák őket újra otthon

Volodimir Zelenszkij elnök a BBC cikke szerint úgy nyilatkozott, az orosz légitámadások elpusztították energiahálózatuk harmadát. Verescsuk úgy fogalmazott: nagyon örülne, ha tavasszal hazatérnének az otthonaikból elmenekült ukránok, de most az a fontos,

hogy ne télen térjenek haza, a helyzet ugyanis romlani fog.

"Ha lehetséges, egyelőre maradjatok külföldön" - kérte.

A gazdaság romokban

Az ukrán gazdaságra katasztrofális hatása volt a háborúnak. Zelenszkij elnök sürgős segítséget kért a világtól a jövő évi várható 38 milliárd dolláros költségvetési hiány fedezéséhez. A Nemzetközi Valutaalap szerint a országnak havi hárommilliárd dollárra van szüksége ahhoz, hogy túlélje a jövő évet – ha pedig a heves orosz bombázások folytatódnak, ez az összeg ötmilliárd dollár lesz.

Szerhij Kiral, Lvivi polgármesterhelyettese szerint az orosz taktika a kritikus infrastruktúra megsemmisítése még a tél beállta előtt,

illetve a háború kiterjesztése a frontvonalon túlra. Az orosz álláspont szerint az infrastruktúra támadása válasz a Krím-félsziget hídja elleni robbantásos merényletre – annak ellenére, hogy azt Ukrajna sosem vállalta azt magára.

Gátrobbantás a friss vitatéma

A legutóbbi támadások a fővárostól, Kijevtől délkeletre fekvő Cserkaszi régiót és a nyugatabbra fekvő Hmelnyickij városát érintik. Pénteken Zelenszkij azzal vádolta Oroszországot, hogy aknákat helyezett el egy vízerőmű gátjánál a dél-ukrajnai Herszon régióban, amely Moszkva erőinek ellenőrzése alatt áll. Elmondása szerint ha a kahovkai vízerőmű gátját felrobbantják,

százezrek lesznek veszélyben árvíz miatt.

Oroszország tagadja, hogy ilyesmire készülne és az ukránokat vádolta azzal, hogy lövik a gátat.

A 44 milliós népességű Ukrajnát a háború kezdete óta az ENSZ becslései szerint 7,7 millió ember hagyta el.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×