Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond a Nio kínai járműgyártó beruházásának bejelentésén a minisztériumban 2022. július 29-én. Biatorbágyon, a cég első európai üzemében automata akkumulátorcsomag-csereállomásokat fognak előállítani. A mintegy 5,5 milliárd forint értékű projekthez a kormány 1,7 milliárd forint támogatást ad, így segítve több száz új munkahely létrehozását.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Szijjártó Péter: nemzetbiztonsági kérdéssé vált a nukleáris energia

Ugyanis a külgazdasági és külügyminiszter szerint nukleáris energia nélkül nincs ellátásbiztonság sem Európában, sem Magyarországon.

Szijjártó Péter Washingtonban, az amerikai Nukleáris Energia Intézet (NEI) kerekasztal-beszélgetésén beszélt erről. Azt mondta, hogy nem pusztán az ukrajnai háború és a szankciós válaszintézkedések miatt állt elő a mostani, példa nélküli energiaellátási válság Európában. Szerinte ehhez az is kellett, hogy az elmúlt években a kontinens "túlságosan elkényelmesedett", elmaradtak fontos beruházások és infrastruktúra-fejlesztések, a hosszú távú szerződések helyett egyre inkább a spot piacra támaszkodtak a szereplők, illetve a zöld átmenet is "ideológiai kérdéssé" vált.

Szijjártó Péter problémásnak nevezte, hogy ez utóbbi mindenféle alap nélkül erős atomenergia-ellenes állásponttal párosult a csernobili és fukusimai katasztrófára hivatkozva, márpedig szerinte ez olyan, mintha egy közúti baleset miatt lemondanánk az autóhasználatról.

Leszögezte: a nukleáris energia sokkal függetlenebbé teszi Európát, kevésbé védtelenné a nemzetközi energiapiacoktól, így a szektor szuverenitási kérdéssé vált, nélküle nincs ellátásbiztonság, nincsenek megfizethető energiaárak és nincs zöld átállás.

A miniszter arról számolt be, hogy a kormány hatalmas vitákat folytatott azért, hogy az Európai Unió olcsó, biztonságos, fenntartható és zöld energiaelőállítási módnak ismerje el a nukleáris energiát, illetve mentesítse az ágazatot az Oroszországgal szembeni szankciók alól.

Bár utóbbit többször kimondták, a nukleáris beruházásokhoz szükséges szolgáltatásokat és termékeket is kivonták a korlátozások köréből, több intézmény és bank egyfajta "túlteljesítés" miatt továbbra is tart az ilyen ügyletektől.

Szijjártó Péter azt közölte, hogy a magyar energiamixben a nukleáris energia 17 százalékkal szerepel, a hazánkban előállított villamos energia 45 százalékát a paksi erőmű termeli meg, az áramfelhasználás 34 százalékát fedezve.

A jelenlegi négy, egyenként 500 megawatt teljesítményű blokk mellé az orosz Roszatommal 2014-ben aláírt szerződés alapján 2030-ra két VVER-1200 típusú reaktor lép majd működésbe 2400 megawattos összteljesítménnyel. Az erős társadalmi támogatottságot élvező projekt során pedig eleget tesznek a legszigorúbb biztonsági előírásoknak.

Hozzátette, hogy a kapacitásbővítésre nagy szükség van, mivel Magyarországon az autó- és elektromos akkumulátorgyártó vállalatok energiaigénye jelentősen emelkedni fog a következő években.

Majd kiemelte: bár sok bíráló orosz beruházásként tekint a paksi bővítésre, a turbinákat az amerikai General Electric, az irányítástechnikát pedig a francia Framatome és a német Siemens szállítja.

Címlapról ajánljuk

Szakértő: fegyveres bandák uralják Líbiát és osztozkodnak a mesés energiavagyonon – de mit csináljon Európa?

Moammer el-Kadhafi uralmának 2011-es megdöntése óta polgárháborúról polgárháborúra bukdácsol az észak-afrikai emirátus, a fel-fellángoló konfliktusokba pedig időnként Európa nagyhatalmai is beleállnak, pedig még az Egyesült Államok is tudja: nem jó itt „megégni”. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és arról is, mitől is függ, hogy indulnak-e onnan migránsok Európába vagy sem.
VIDEÓ
Előbukkant a legújabb béketerv, Moszkva Európát sem támadhatná – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Előbukkant a legújabb béketerv, Moszkva Európát sem támadhatná – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök első alkalommal ismertette azt a húszpontos békekeretet, amelyről Ukrajna és az Egyesült Államok tárgyal, és amely az Oroszországgal kötendő megállapodás alapjául szolgálhat. Az elnök mielőbbi tárgyalásokat sürgetett Donald Trumppal ezeknek az ügyeknek a rendezésére - írja a Reuters hírügynökség. Oroszország és Ukrajna átfogó megnemtámadási megállapodást köt, amelynek betartását űralapú, pilóta nélküli megfigyelőrendszer ellenőrzi. Az Egyesült Államok, a NATO és az európai országok a NATO ötödik cikkelyéhez hasonló, kölcsönös védelmi garanciákat vállalnának Ukrajna felé. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×