Nem véletlen, hogy a vasárnapi államfőválasztás legfőbb esélyese ezúttal is Alexander Van der Bellen.

Ausztriában az elnököt egyszer választhatják újra, megbízatása hat évre szól. Van der Bellent első ízben 2006-ban választották meg. A választás akkor kétfordulós volt, az elsőben ugyanis a jelenlegi elnök nem szerezte meg az abszolút többséget. A decemberi második fordulóban riválisa a szélsőjobboldalinak tartott Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) akkori elnöke, Norbert Hofer volt, és Alexander Van der Bellen biztos győzelmet aratott.

A felmérések szerint az immár párton kívüli államfő ezúttal is a legesélyesebb befutónak számít.

A többi hat jelölt közül egyetlen komolyabb kihívójaként a szabadságpárt mostani jelöltjét, Walter Rosenkranzot említik, aki az FPÖ alsó-ausztriai szervezetének elnöke.

A Der Spiegel szerint inkább csak egzotikumnak számít egy másik kihívó, a Sörpárt vezetője, Dominik Vlazny, aki épp csak betöltötte az induláshoz szükséges 35. életévét.

Van der Bellen támogatottságát jelzi, hogy a nagyobb politikai pártok közül egyik sem indított ellenjelöltet, így sem a zöldekkel közösen kormányzó, Karl Nehammer kancellár vezette Osztrák Néppárt (ÖVP), sem az ellenzék vezető erejének számító Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ).

Nem véletlen az sem, hogy Alexander Van der Bellen a két hónapos kampány során mindenekelőtt hivatali tapasztalataira hivatkozott.

Mindennek alapján pedig arra, hogy örömmel vállalná a megbízatást újabb hat évre.

Akárcsak 2016-ban, ezúttal is a szélsőjobboldal, illetve a populizmus elleni küzdelmet tűzte zászlajára, és annak hangsúlyozását, hogy Ausztriának – különös tekintettel a jelenlegi válságos nemzetközi, illetve gazdasági helyzetre – az Európai Unióban van a helye.

Egyes vélekedések szerint épp ez az esélyesség lehet az egyetlen kockázat a hivatalban lévő államfő számára. A kérdés az, mennyire sikerül támogatóit mobilizálni, hogy ténylegesen elmenjenek szavazni, és leadják voksukat Van der Bellenre.

A második legesélyesebb jelölt, Walter Rosenkranz a felmérések szerint a szavazatok nem több, mint 20 százalékára számíthat.

Abban az esetben azonban, ha a hivatalban lévő elnök az első fordulóban mégsem kapna többet a szavazatok 50 százalékánál, a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt között újabb fordulóra kerül sor.

Ebben az esetben pedig Rosenkranz mögé beállhatnak a többi első fordulós – Alexander Van der Bellentől egyetlen kivétellel jobbra álló – jelölt támogatói. A hivatalban lévő elnök kampánycsapata ebből kiindulva hangsúlyozta azt az elmúlt hetekben, hogy minden szavazat számít.

Az említett kivételt a sör párti Dominik Wlazny jelenti, aki a fiatalabb szavazók körében számíthat támogatókra. A felmérések számára 10 százalékot jeleznek, ami Van der Bellen számára csakis egy esetleges második forduló esetén lehet némileg veszélyes.

A részeredmények nyilvánosságra hozatala vasárnap estére, a levélszavazatok összeszámlálása hétfőre várható.

Az esetleges második fordulót november 5-án tartanák.

A megválasztott új elnöknek legkésőbb 2023 január 26-ig le kell tennie a hivatali esküt.

Előrejelzések szerint az új elnök a régi, azaz Alexander Van der Bellen lesz.