eur:
411.17
usd:
392.56
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: pixabay

Nem csitul az elméleti gázárháború Európai Unióban

Tagállamok fele követeli immár, hogy az Európai Bizottság terjesszen be javaslatot általános gázvásárlási ársapka intézményesítésére, míg más országok határozottan óvnak ettől. Brüsszel egyelőre kivár ez ügyben, és most mindenki az energiaügyi miniszterek pénteki brüsszeli tanácsülésétől várja a továbblépést.

A brüsszeli Politico szerint „legalább 13 tagország” jegyzi azt a közös levelet, amit a napokban juttattak el Kadri Simson energiaügyi EU-biztosnak, szorgalmazva, hogy a brüsszeli testület az energiaügyi miniszterek pénteki ülésére készítsen formális javaslatot a tagállamoknak intézményesített ársapka bevezetéséről a gáz valamenyi importált változata esetében.

A brüsszeli portál tudni véli, hogy a levelet Belgium, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Olaszország Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia írta alá. A féléves EU-elnökséget ellátó Csehország „soros elnökként” hagyományosan nem szerepel elkötelezett résztvevőként a kezdeményezők között, de megfigyelők tudni vélik, hogy nem kizárható Prága elvi egyetértése sem.

Szakértők megjegyzik, hogy az Európai Bizottság eddig elzárkózott attól, hogy valamennyi eladóval szemben gázárplafont javasoljon, nem kis részt azért is, hogy

ne kerüljenek konfliktusba a kieső orosz gáz pótlására megkeresett “baráti” eladókkal, mint Norvégia, az Egyesült Államok, Algéria, vagy Azerbajdzsán.

A maximum, ameddig – szintén jelentős részt tagállami nyomásra – a Von der Leyen-bizottság kész volt elmenni, egy olyan javaslat lett volna, amely kizárólag az orosz behozatalt sújtotta volna, ettől azonban Brüsszelben utóbb elálltak, mivel több tagország is attól tartott, hogy a moszkvai válaszlépés a teljes eladás leállítása lenne, aminek kiesését egyelőre nem tudnák nélkülözni.

Von der Leyen utóbb felvetette, hogy a bizottság megkísérelheti, hogy külön-külön „baráti tárgyalásokat” kezdjen az EU legnagyobb (nem orosz) gázellátóival esetleges „árönkorlátozás” lehetőségéről, de erre formálisan még nem került sor. Annyi fejlemény volt csak az ügyben, hogy Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök egy, a napokban tett sajtónyilatkozatában óvatosan úgy fogalmazott a bizottsági felvetés kapcsán, hogy "minden lehetséges megoldás az asztalon van”, bár azért sietett emlékeztetni arra is, hogy az ársapkamódszer “behatárolhatja” a tényleges eladások mennyiségét.

A kezdeményezés határozott ellenzői között van pillanatnyilag Hollandia – amely egyszerre vevő és eladó a gázpiacon –, és Magyarország,

miközben Dánia szintén inkább, egy ilyen lépés nyomán lehetséges ellátási kockázatokra helyezte eddig a hangsúlyt. Szintén erre a veszélyre emlékeztetett a hónap elején Olaf Scholz német kancellár is, aggodalmát fejezve ki, hogy ha Európa csak kevesebbet fizetne, akkor például a cseppfolyósított gáz (LNG) eladói egyszerűen más piacok felé terelhetik szállítmányaikat.

Az ársapka hívei szerint azonban ezek a félelmek megalapozatlanok. Egyfelől emlékeztetnek, hogy jelenleg az európai vásárlók szerintük bárki másnál többet fizetnek a nem orosz gázért (a Politico ennek kapcsán tudni vélte, hogy az LNG amerikai árának hat-tízszeresét, az áizsiai vételárnak dupláját fizetik jelenleg Európában). Másfelől pedig a ársapka kezdeményezői között több rendszeres LNG-vásárló van – mindenekelőtt Olaszország és Belgium –, amelyek szerint van mód arra, hogy egyszerre szabjanak korlátot az ármelkedésnek, de közben megőrizzék az eladók érdekeltségét is.

Javaslatuk lényege egy „dinamikusan mozgó árplafon” volna, ami oly módon követi a gázár piaci ingadozását, hogy valamivel mindig többet kínál a keresleti oldal átlagánál, de következetesen jóval alatta marad a többszörös árkülönbségeknek (mondjuk 155 eurót fizet kilówattonként az ázsiai 150 euró helyett, de nem kényszerül a napjainkban jellemző 300 euró megfizetésére).

Szakértők ugyanakkor megjegyzik, hogy az ársapka alkalmazása mellett alternatívaként

továbbra is asztalon van az európai uniós közös beszerzés lehetősége is.

Ennek kapcsán többen is emlékeztetnek, hogy a jelenlegi magas európai árat nem kis részt a tagországok egymásra történt licitálása is idézte elő a relatíve behatárolt kínálattal rendelkező LNG-piacon.

Több EU-vezető is, köztük és mindenekelőtt Charles Michel, az Európai Tanács (EU-csúcs) állandó elnöke is a közös beszerzésben látna a kiutat ebből a helyzetből, előrevetítve, hogy a következő – októberben esedékes – EU-csúcson jó eséllyel formálisan is napirendre kerülhet a kérdés.

Valójában, a Politico és az Euractiv által megszólaltatott brüsszeli szenior diplomáciai források szerint, belátható időn belül a tagállami megosztottság miatt nem nagyon valószínű, hogy összejöjjön a szükséges támogató többség akár az ársapka, akár a közös beszerzés támogatására, ám ugyanezen vélemények így sem tartják haszontalannak a kérdés exponálását.

A lehetőség meglebegtetése ugyanis többek véleménye szerint “fegyelmezően hathat” eladói körökre,

aminek nyoma már ma is tetten érhető, midőn az alternatívák széles körű keresése nyomán a hollandiai irányár a késő augusztusi 347 euró/kilówattról e hét hétfőre 169 euróra esett vissza.

A téma ettől függetlenül értelemszerűen napirenden lesz majd az energiaminiszterek pénteki ülésén, amelyen amúgy a két héttel ezelőtt (megállapodás nélkül) félbehagyott tanácskozást próbálják ezúttal eredményesebben folytatni alapvetően három, hó elején tett bizottsági javaslatról, amelyek között egyelőre nem szerepel az ársapka kérdése is.

Ezek ismert módon különadók kivetését javasolják olyan cégekre, amelyek nem gáz felhasználásával állítanak elő elektromos áramot, továbbá extraprofit adót alkalmaznának a fosszilis energiát használó cégekkel szemben, másfelől pedig fokozatosan kötelezővé váló áramfelhaszánálási küszöbértékek bevezetését kezdeményezték.

A Politico szerint sok ország – élükön a német gazdasági és klímaügyi miniszterrel, Robert Habeck-kael – hajlik arra, hogy támogassa a bizottsági javaslatot, de azért a legutóbbi tanácsülés óta eltelt két hétben több tagállam bizonyos kivételek és “rugalmas alkalmazások” lehetősége mellett is lobbizott, amire válaszul a féléves cseh EU-elnökség éppen a napokban hírek szerint asztalra is tett bizonyos módosításokat.

A szeptember 30-i újabb tanácskozás tehát egyszerre kell majd, hogy tisztázza a frontokat az eredeti bizottsági elképezlésekről, illetve, hogy felmérje a tagok körében az időközben felmerült újabb kezdeményezéseket, beleértve az ársapka, meg esetleg a közös gázbeszerzés lehetőségét is.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×