eur:
409.43
usd:
374.78
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Az ukrán elnöki sajtószolgálat által közreadott képen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök helyi vezetőkkel tanácskozik dnyipropetrovszki régióban tett látogatása során 2022. július 8-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

Volodimir Zelenszkij elmondta, mi lesz az Azov ezred kiszabadult parancsnokaival

Nem sajnálja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy a mostani fogolycsere keretében átadták Oroszországnak Viktor Medvedcsuk ukrán politikust és oligarchát, akit Ukrajnában Vlagyimir Putyin orosz elnök "komájaként" emlegetnek.

Erről Zelenszkij legutóbbi videoüzenetében beszélt, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett csütörtökön. Az elnök közölte, hogy Medvedcsuk Ukrajnában átesett a törvény által előírt minden nyomozati vizsgálaton, így "nem volt kár" kiadni őt. "Oroszország egyik rajongóját cseréltük el kétszáz harcosra. Nem kár igazi harcosokért Medvedcsukot adni. Végigment minden nyomozáson, amit a törvény előír, Ukrajna mindent megkapott tőle, ami az igazság megállapításához szükséges a büntetőeljárásban" - szögezte le Zelenszkij.

Medvedcsuk az időközben feloszlott Ellenzéki Platform-Az Életért elnevezésű oroszbarát párt parlamenti képviselője és egyik vezetője volt. Az illetékes kijevi bíróság még tavaly májusban elrendelte házi őrizetbe helyezését pere kezdetéig. A politikus-üzletembert hazaárulással és Ukrajna gazdasági érdekeinek aláásásával gyanúsították meg a hatóságok. Az Ukrajna elleni orosz háború februári kezdete után azonban elhagyta azt a lakását, amelyben tartózkodnia kellett volna, és 48 napi bujkálás után ukrán katonai egyenruhába öltözve próbált külföldre szökni, ekkor tartóztatták le április közepén. Zelenszkij már akkor azt mondta, hogy javasolja ukrán hadifoglyokra kicserélni őt.

Zelenszkij közölte továbbá a közösségi oldalain, hogy a megállapodások értelmében az ukrán nemzeti gárdához tartozó Azov ezrednek a fogolycserével kiszabadult öt parancsnoka

a háború végéig Törökországban marad "kényelmes körülmények között",

és ott találkozhatnak családtagjaikkal is. Elmondta még, hogy hálából az Ukrajnának tett szolgálataikért kiszabadítottak az orosz fogságból öt brit, két amerikai, egy marokkói, egy svéd és egy horvát állampolgárt. A közreműködésért köszönetet mondott Szaúd-Arábiának.

Olekszandr Sztaruh Zaporizzsja megyei kormányzó arról adott hírt, hogy csütörtökön az orosz erők kilenc SZ-300-as rakétát lőttek ki a megyeszékhelyre, Zaporizzsjára. Civil objektumokat ért találat a város központjában, a romok alól eddig hat embert húztak ki, és egy 65 éves férfi életét vesztette.

Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó arról tájékoztatott, hogy a helyi elektromos művek két alkalmazottja és a katasztrófavédelem egyik munkatársa mellett felrobbant egy akna a csuhujivi járásban. Egy közülük életét vesztette, kettő kórházba került. A kormányzó figyelmeztetett arra, hogy igen nagy az aknaveszély a régióban.

A Harkiv megyei Pecsehi település térségében déltájban az oroszok ismét rakétacsapást mértek a létfontosságú infrastruktúrára - közölte a falu elöljárója. További részletek még nem ismertek.

Az ukrán vezérkar napi helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz erők Luhanszk megyében erőszakkal kiűzték otthonukból Honcsarivka és Kuzmenyivka települések lakóit, és mélyen bevitték őket a régió megszállt területére. Ezt a vezérkar a nemzetközi humanitárius jog normáinak és a hadviselés szokásainak megsértéseként értékelte.

A washingtoni hadtudományi intézet (ISW) szakértői legfrissebb elemzésükben - amelyből az Ukrajinszka Pravda idézett - úgy értékelték, hogy Putyin által elrendelt részleges mozgósításnak még hónapokig nem lesz hatása a háború menetére.

Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×