A kieli székhelyű Világgazdasági Kutatóintézet (IfW) elemzése szerint a bruttó hazai termék (GDP) 2023-ban előreláthatólag 0,7 százalékkal esik vissza. Az intézet ezzel drasztikusan, 4 százalékkal csökkentette korábbi előrejelzését. Júniusban az IfW még azzal számolt, hogy jövőre 3,3 százalékos növekedés várható.

Erre az évre a kieli kutatók még 1,4 százalékos növekedéssel számolnak, ami ugyanakkor 0,7 százalékponttal kevesebb, mint amit a nyári prognózisban jeleztek.

Az inflációs ráta 2023-ban a közszolgálati média által ismertetett előrejelzés szerint 8,7 százalékkal rekordot dönt. Ebben az évben az intézet kereken 8 százalékos drágulással számol.

A szakértők szerint csak 2024-ben várható az energiaárak csökkenése, illetve ebből fakadóan az infláció mérséklődése. Ez utóbbival kapcsolatban 3,1 százalékot jeleztek előre.

A fogyasztás azonban jóval hosszabb ideig csökken – vélekednek a szakértők, akik szerint az áram és a gáz árának emelkedése a háztartások vásárlóerejének jelentős visszaeséséhez vezethet. A szakértők abból indulnak ki, hogy ez

a visszaesés a jövő évben 4,1 százalékos lesz, azaz olyan méretű, amelyhez hasonló még soha nem volt az újraegyesült Németország történetében.

Mindennek következményeként a magánfogyasztás a jövő évben jelentősen csökken.

"Németország szegényebb lesz" – összegezte az előrejelzéseket Stefan Kooths, az IfW alelnöke, aki szerint a magas energiaimport-árak miatt "konjunkturális lavina" sújtja az országot.

Az energiaválság teljes mértékben keresztülhúzta a koronavírus-járvány után remélt erős növekedéshez fűzött várakozásokat – tette hozzá.

Kooths szerint a drága energiaimport azt jelenti, hogy Németország megtermelt jövedelmének jóval nagyobb részét lesz kénytelen külföldre utalni, mint eddig. Az ország ezáltal szegényebb lesz – fogalmazott az alelnök, aki szerint a különböző tehercsökkentési intézkedésekkel az állam hozzájárulhat a terhek elosztásához, "a világon változtatni azonban nem tud".

A szakértők szerint a recesszió érezteti hatását a munkaerőpiacon is. A szakemberhiány miatt azonban ez a hatás viszonylag csekélyebb lesz. A munkanélküliségi ráta az idei 5,3 százalékról jövőre 5,6 százalékra emelkedhet.

Nyitóképünkön erdőtűz füstje gomolyog szélturbinák között, a kelet-németországi Falkenberg környékén 2022. július 26-án.

A gazdasági helyzetről szóló Aréna-interjút itt hallgathatja meg: