Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Weöres Szabolcs, aki első magyarként teljesítette az Atlanti-óceánt átszelő, egyszemélyes vitorlás versenyt, a Route du Rhum-ot (Rum útja). Fotó: Facebook
Nyitókép: Fotó: Facebook

Nagyon nagy a gondja Weöres Szabolcs Föld-kerülő vitorlázónak - videó

A New Europe nevű hajó az Atlanti-óceánon felborult, két vitorlája is elszakadt. A tervek szerint egy szélcsendes részen felmászik az árbócra, és szerel, javít a vitorlázó.

Jelentős károkat szenvedett két vitorláján is Weöres Szabolcs hajója a Vendée Globe szóló földkerülő vitorlásversenyen.

A New Europe 30-40 csomós (55-74 km/órás) szélben felborult és két vitorla is elszakadt. A magyar hajós ezért a folytatásban arra figyelt, hogy megelőzze a további kárt. Az egyik vitorlát kiszabadította, a másikkal akkor tud foglalkozni, ha szélcsendesebb helyre ér és fel tud mászni az árbócra, mert a 25-30 csomós szélben és 3,5 méteres hullámok között ez nem lehetséges. Erre várhatóan Madeira szigeténél lesz lehetősége.

"A nagyvitorlán egy hatalmas, háromszor három méteres lyuk tátong" - mondta a versenyző Facebook-oldalán. "Nem tudom, hogy hogyan tovább, mindenesetre próbáljuk a helyzetből kihozni a legjobbat" - tette hozzá.

Weöres Szabolcs a negyvenfős mezőnyben a 38. helyen halad, a leggyorsabb hajók már több mint 300 tengeri mérföldes (540 km) előnyre tettek szert vele szemben.

A vasárnap rajtolt Vendée Globe-on az indulóknak 18 méteres, egytestű hajójukkal egyedül, kikötés és külső segítség nélkül kell megkerülniük a bolygót.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×