eur:
411.33
usd:
390.99
bux:
78929
2024. november 21. csütörtök Olivér
BERLIN, GERMANY - NOVEMBER 07: New Finance Minister Joerg Kukies (L), Economy and Climate Minister Robert Habeck (C) and Chancellor Olaf Scholz attend a session of the Bundestag in which Kukies was sworn in the day after Scholz fired previous Finance Minister Christian Lindner on November 7, 2024 in Berlin, Germany. Scholzs move comes after weeks of growing rifts between Lindner and other coalition leaders over finance policy. The result is an exodus by the Free Democratic Party (FDP) from the three-party coalition, meaning the German Social Democrats (SPD) and Greens Party will govern as a minority government. Scholz announced he will submit himself to a vote of confidence in the Bundestag in January, with snap federal elections possible for March. (Photo by Sean Gallup/Getty Images)
Nyitókép: Sean Gallup/Getty Images

Berobbant a kampány Németországban: egymásnak ugrott Olaf Scholz és Friedrich Merz

Éles szóváltás volt a Bundestagban a jelenlegi kancellár és a CDU kancellárjelöltje között, aminek különös pikantériát ad, hogy a február 23-i előre hozott választás után minden valószínűség szerint közösen kell kormányt alakítaniuk.

Elszabadultak az indulatok a Bundestagban a leköszönő kancellár minden bizonnyal utolsó kormánynyilatkozatának elhangzása nyomán. Olaf Scholz úgy tett, mintha hárompárti kormányának bukása meg sem történt volna, és a tanulságok levonása helyett kampánybeszédet tartott a február 23-i előre hozott parlamenti választásokra készülve. Az ellenzéki CDU/CSU vezetői szerint a kancellár elvesztette realitásérzékét. A Scholz-kormányból menesztett liberális pénzügyminiszter, Christian Lindner pedig távozását "rendkívüli megkönnyebbülésként" jellemezte.

Elemzők teljes mértékben egyetértenek, hogy a Bundestagban tartott éles vita már egyértelműen jelezte, hogy "forró" kampányidőszak következik. Az ellenzéki és egyben fő esélyes kancellárjelölt, Friedrich Merz és a hivatalban lévő kancellár a Bundestagban már "verbális párbajt" vívott. Scholz úgy tett, mintha újabb kihívás előtt állna, és Németország erősítése érdekében a konzervatívokkal együttműködést hirdetett. Friedrich Merz viszont rendkívül élesen bírálta a leköszönő kormányt, elutasította a Scholz által javasolt együttműködést, és a kancellár által vezetett koalíciót tette felelőssé az ország állapotáért, különös tekintettel a gazdasági visszaesésre.

Miközben a február 23-i választásokig hátralévő időszakra az általa vázolt "sürgős" teendők valóra váltása érdekében Olaf Scholz a CDU/CSU pártszövetség támogatását kérte, az ellenzéki kihívó szinte mindent elutasított. Friedrich Merz konkrétan csak abba egyezett bele, hogy a pártszövetség támogatja a szövetségi alkotmánybírság nagyobb védelmét.

A média szerint a maga nemében "irányadó" volt a radikális jobboldali, esetleges koalíciós partnerként a CDU/CSU és az SPD által egyaránt elutasított AfD-kancellárjelölt, Alice Weidel beszéde. A párt társelnöke közölte, a második legnagyobb támogatottsággal rendelkező AfD "rendkívül kemény" ellenzéki szerepre készül. Azt is megerősítette, hogy a következő parlamenti ciklus alatt is pártja fő törekvése lesz az illegális bevándorlás korlátozása, továbbá a Scholz-éra alatt teljes mértékben leállított atomerőművek újbóli üzembe helyezése.

Eközben a felmérésekből az tűnt ki, hogy a kancellárjelöltek népszerűségi listáját Merz nagy fölénnyel vezeti, Olaf Scholz ezzel szemben kevesebb mint 10 százalékos támogatásra számíthat.

Az SPD mostanáig a jelenlegi kancellár "újrázása" mellett tette le a garast, a párt frakcióvezetője, Rolf Mützenich szerint hivatalos megerősítés ugyanakkor a jövő év elején várható. Az ARD közszolgálati médium szerint a nyilvánosság előtt Mützenich első ízben ismerte el, hogy a pártban vannak viták az "ideális" kancellárjelölt személyét illetően, a frakcióvezető ugyanakkor azt hangoztatta, hogy az SPD az elemzők szerint valószínűnek tartott nagykoalícióban nem elégszik meg a másodhegedűs szerepével, hanem "győzelemre tör".

Címlapról ajánljuk

Áttelepítés - Bejelentést tett Szalay-Bobrovniczky Kristóf az ukrajnai helyzet változása miatt

Az orosz-ukrán háború kiterjedésének veszélye minden eddiginél nagyobb. A háború a legveszélyesebb szakaszába lépett - mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a Facebook-oldalán szerdán közzétett videóban.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.21. csütörtök, 18:00
Kóka János
a Doktor24 csoport alapító tulajdonosa
Elindult Oroszország megtorlása: interkontinentális ballisztikus rakétát lőttek ki Ukrajnára - Híreink az ukrajnai háborúról csütörtökön

Elindult Oroszország megtorlása: interkontinentális ballisztikus rakétát lőttek ki Ukrajnára - Híreink az ukrajnai háborúról csütörtökön

A tegnapi nap folyamán brit Storm Shadow cirkálórakéták csapódtak be Kurszk megyében, a támadást az ukrán légierő indította, átlépve ezzel egy újabb orosz "vörös vonalat." A fejleményekre válaszul az orosz vezetés állítólag tűzkészenlétbe helyezte néhány RSz-26-os interkontinentális ballisztikus rakétaindítóját (ICBM), elvileg nukleáris robbanófej nélkül. A nap folyamán egy ICBM-et ki is lőttek az orosz erők Dnyipró városára. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×