Andrij Melnyk szerint a volt német kancellár az egyetlen olyan külföldi politikus, akire az orosz államfő hallgathat. A szókimondásával Berlinben több alkalommal is megbotránkozást kiváltó diplomata úgy vélte, hogy Putyin megfékezésével Angela Merkel jóvátehetné az általa tizenhat éven át vezetett kormány Oroszországgal kapcsolatos politikájának "bűneit". Melnyk október közepén tér vissza Kijevbe, ahol külügyminiszter-helyette lesz.

Az ukrán függetlenség napja alkalmából adott nyilatkozatában vélekedett úgy, hogy "katasztrofális Oroszország-politikája" ellenére Angela Merkel azon "egészen kevés" személyiségek egyike, akik Putyint túlságosan is jól ismerik.

"Sőt, világszerte talán ő az egyetlen" – hangoztatta a nagykövet, aki korábban bírálta Olaf Scholz hivatalban lévő kancellárt is, keveselve az Ukrajnának nyújtott német támogatát.

Szerinte Putyin még mindig tiszteli Merkelt, ezért a volt kancellár a háború egy bizonyos szakaszában – még nem most – meghatározó szerepet játszhatna:

hozzájárulhatna Putyin meggyőzéséhez akkor, amikor az orosz elnök a háború befejezésének stratégiáját keresi.

A nagykövet elismerte, hogy Ukrajnában sokan megborzadnak Merkel nevének hallatán, és tartanak a német–francia közreműködéssel 2015 februárjában létrejött, a Krím megszállását szentesítő második minszki megállapodás felmelegítésétől. Ha azonban a mostani barbár háború befejezéséről van szó, a "Merkel-opció" nem hagyható figyelmen kívül.

A diplomata sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a volt kancellár teljesen visszavonult a politikától. Szerinte Angela Merkelnek még mindig felelősséggel tartozik Ukrajnáért. Ráadásul esélyt kaphatna arra, hogy az Oroszországgal szembeni politikában elkövetett végzetes hibáit korrigálja, és ezzel a szerepvállalással kerüljön be a történelembe.

A volt német kancellár egy korábbi interjúban nem zárta ki, hogy a politikai életből történt teljes visszavonulása is hozzájárult Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen indított háborújának időzítéséhez.

Az elmúlt hónapokban az orosz államfővel fenntartott, sokak által szívélyesnek minősített kapcsolataiért és általánosságban az Oroszországgal való együttműködésért sokat bírált korábbi politikus hangsúlyozta, hogy kancellárságának utolsó időszakában jóformán már semmilyen befolyása nem volt Putyinra. Sőt röviddel leköszönése előtt a korábbi befolyás teljesen megszűnt – fogalmazott.

"Számomra világossá vált, és egyszerűen meg kellett állapítanom, hogy a korábbi időszakban általam alkalmazott befolyásolási kísérletek többé nem hatnak" – jelentette ki.

"Az én visszavonulásom, csakúgy, mint például a francia elnökválasztás, az Afganisztánból történt csapatkivonás, továbbá az Ukrajnával kapcsolatos minszki megállapodás megvalósításának kudarca hozzájárulhatott a háborúval kapcsolatos döntéshez" – állította a volt kancellár.

Merkel kiállt az Oroszországot Németországgal a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat-2 gázvezeték – a Krím-félsziget orosz annektálása ellenére történt – megépítésének támogatása mellett.

"Nem hittem ugyan abban, hogy kereskedelmi kapcsolatokkal politikai változást lehet elérni, abban viszont igen, hogy a kereskedelem összeköt, mégpedig a világ második legnagyobb atomhatalmával"
– hangoztatta a volt kancellár. Hozzátette, hogy a Kelet-Ukrajnára vonatkozó minszki békemegállapodással kapcsolatos tárgyalások után ezért tartotta a gázvezetéket "képviselhetőnek".

Ugyanakkor elutasította azt a vádat, hogy a vezeték növelte az Ukrajna elleni orosz invázió kockázatát.

"Putyin február 24-én támadta meg Ukrajnát, akkor, amikor az Északi Áramlat-2 vezetéken keresztül meg egyetlen köbméter földgázt sem továbbítottak" – jelentette ki.

Angela Merkel nem reagált a berlini ukrán nagykövet interjújában elhangzottakra.