A volt kancellár egy esti pódiumbeszélgetésen - amely az első nagyobb szabású nyilvános szereplése volt politikai pályafutása tavaly decemberi befejezése óta - Vlagyimir Putyinhoz fűződő viszonyáról elmondta, hogy az orosz elnök már egy 2007-ben Szocsiban folytatott tárgyalásukon közölte vele, hogy a Szovjetunió összeomlását tartja a huszadik század legnagyobb tragédiájának, mire ő azt mondta, hogy a Szovjetunió összeomlása az élete "legszerencsésebb fejleménye" volt, hiszen szabad lett.

Hozzátette: már akkor világos volt, hogy "nagy véleménykülönbség" van közöttük, és ez az évek során tovább mélyült.

Mint mondta, "nem sikerült teljesen lezárni a hidegháborút", mert a közép-, és kelet-európai térség ugyan 1989-90-ben megszabadult a kommunista diktatúrától és előre haladt az európai egységfolyamat, de

nem sikerült fenntartható viszonyt kialakítani Oroszországgal, és nem sikerült kialakítani olyan "biztonsági architektúrát" Európában, amely megakadályozhatta volna az ukrajnai háborút.

A 2008-as bukaresti NATO-csúcsról szólva kiemelte: részben éppen azért ellenezte az úgynevezett tagsági akcióterv beindítását Ukrajna számára, mert tudta, hogy Vlagyimir Putyin "hadüzenetként" értékelné ezt a lépést. Részben pedig azért, mert Ukrajna akkoriban "oligarchák által uralt ország" volt, amelynek nem lett volna helye a NATO-tagok körében.

Hangsúlyozta: mély szomorúsággal veszi tudomásul, hogy végül mégsem sikerült elkerülni a háborút, de nem tud szemrehányást tenni magának, nem tudja azt mondani, hogy nem törekedett eléggé. A diplomáciai erőfeszítések kudarca nem azt jelenti, hogy ezek az erőfeszítések ne lettek volna helyesek - mondta Angela Merkel.

Az orosz-ukrán konfliktus politikai rendezéséről Németország és Franciaország közvetítésével 2015 februárjában kötött minszki megállapodással kapcsolatban kiemelte, hogy az viszonylagos "nyugalmat" teremtett, és az időközben eltelt hét évben Ukrajna sokat fejlődött és erősödött. Ezt mutatja a bátor védekezés is az orosz támadás ellen.

A minszki megállapodás azonban "már történelem", mert az orosz támadás teljesen megváltoztatta a helyzetet.

Ukrajna olyan helyzetbe került, mint Kelet-Németország 1953-ban, Magyarország 1956-ban vagy Csehszlovákia 1968-ban,

az Ukrajna mellett kiálló nemzetközi közösségnek pedig arra kell törekednie, hogy "minél kevésbé" történjen meg ugyanaz, ami ezekkel az országokkal - fejtette ki a volt kancellár.

"A katonai elrettentés az egyetlen nyelv, amelyet Putyin megért" - tette hozzá Angela Merkel, aláhúzva, hogy az orosz elnök Ukrajna elleni támadása "fordulópont", egy "óriási tragédia", és semmivel sem igazolható, "brutális" szakítás a nemzetközi jog előírásaival, amely nemcsak az ukrán, hanem az orosz népnek is nagy szenvedést okoz.

Kiemelte, hogy Vlagyimir Putyint a nyugati demokratikus modell elleni gyűlölet vezérli. Az orosz elnök felfogásából szerinte az következik, hogy nem tűrheti el, hogy Ukrajna szabad, demokratikus, és a saját útját járó ország legyen. Ugyanígy gyűlöli és szét akarja rombolni az Európai Uniót is, amely felfogása szerint a legfőbb ellenség, a NATO "előszobája" - mondta Angela Merkel.