Angela Merkel – aki tizenhat évig tartó kancellári tisztség után tavaly decemberben adta át végleg megválasztott utódjának, Olaf Scholznak a stafétabotot – hosszú hallgatás után rövid időn belül immár második nagy, kormányzásának éveire visszatekintő interjúját adta.

Az elmúlt hónapokban a Vlagyimir Putyin orosz államfővel fenntartott, sokak által szívélyesnek minősített kapcsolataiért és általánosságban az Oroszországgal való együttműködésért sokat bírált korábbi politikus elismerte, hogy kancellárságának utolsó időszakában jóformán már semmilyen befolyása nem volt Putyinra. Sőt röviddel leköszönése előtt a korábbi befolyás teljesen megszűnt - fogalmazott.

"Számomra világossá vált, és egyszerűen meg kellett állapítanom, hogy a korábbi időszakban általam alkalmazott befolyásolási kísérletek többé nem hatnak"

- jelentette ki.

Mindebből fakadóan Angela Merkel nem zárta ki azt sem, hogy a háború megindításával Putyin megvárhatta a kancellári tisztségből történt távozását.

"Az én visszavonulásom, csak úgy, mint például a francia elnökválasztás, az Afganisztánból történt csapatkivonás, továbbá az Ukrajnával kapcsolatos minszki megállapodás megvalósításának kudarca hozzájárulhatott a háborúval kapcsolatos döntéshez" - állította a volt kancellár.

Merkel ismételten kiállt az Oroszországot Németországgal a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat2 gázvezeték - a Krím félsziget orosz annektálása ellenére történt - megépítésének támogatása mellett.

"Nem hittem ugyan abban, hogy kereskedelmi kapcsolatokkal politikai változást lehet elérni, abban viszont igen, hogy a kereskedelem összeköt, mégpedig a világ második legnagyobb atomhatalmával"

- hangoztatta a volt kancellár.

Hozzátette, hogy a Kelet-Ukrajnára vonatkozó minszki békemegállapodással kapcsolatos tárgyalások után ezért tartotta a gázvezetéket "képviselhetőnek".

Ugyanakkor elutasította azt a vádat, hogy a vezeték növelte az Ukrajna elleni orosz invázió kockázatát.

"Putyin február 24-én támadta meg Ukrajnát, akkor, amikor az Északi Áramlat 2 vezetéken keresztül meg egyetlen köbméter földgázt sem továbbítottak.

Ebben az értelemben a gáz nem volt fegyver" - jelentette ki.

Angela Merkel hangsúlyozta, hogy tizenhat évig tartó kancellári tevékenységének feszültséggel leginkább terhelt időszaka a 2015-ös menekültválság volt.

"2015/16 rendkívül idegfeszítő időszak volt, de belül rendkívül erősnek éreztem magam"

- jelentette ki, hangsúlyozva, hogy akkori döntései, cselekedetei összhangban voltak pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) keresztény értékeivel, továbbá a német alkotmány vonatkozó cikkelyével.

Merkel utalt arra, hogy a menekültek befogadását célzó döntéseivel kapcsolatos viták kancellárságának bizonyára legérzékenyebb időszakát jelentették.

Az őt ért nyilvános bírálatok és a pártján belüli viták ellenére úgy vélte számára "nem ez volt a mélypont". Szavai szerint sokkal jobban megviselték a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos konfliktusok.

Védelmébe vette elődje Oroszországgal kapcsolatos politikáját a jelenlegi kancellár. Olaf Scholz a dpa német hírügynökségnek nyilatkozva azt hangoztatta, hogy - mint fogalmazott - a megbékélés kísérlete soha nem lehet hamis, mint ahogy az a kísérlet sem, hogy békés egymás mellett élés révén megférjünk egymással.

"Ebben a tekintetben a legszorosabban elődöm mellett állok"

- fogalmazott Olaf Scholz, aki két német kormányban is pénzügyminiszterként, majd alkancellárként is szolgált.

Bírálta ugyanakkor elődje energiapolitikáját a kancellár. Scholz szerint hibás volt a német gazdaságpolitika azért, mert az energiaellátás területén túlzottan Oroszországra összpontosítottunk.

"Hibát követtünk el abban a tekintetben hogy nem építettük ki a megfelelő infrastruktúrát arra az esetre, ha válság bekövetkeztekor az ellátást más irányba tereljük" - hangoztatta a szociáldemokrata kancellár.