eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
A vatikáni média által közreadott felvételen Ferenc pápa imádkozik az őslakos indián áldozatok névsora előtt a maskwacisi temetőben 2022. július 25-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Vatikáni média

Ferenc pápa bocsánatot kért a katolikus egyház szerepéért Kanadában

Ferenc pápa bocsánatot kért hétfőn a katolikus egyház szerepéért Kanada egykori "romboló" asszimilációs politikájában, nevezetesen abban, hogy az állam bentlakásos iskolákba kényszerítette az őslakosokat, így akarta beolvasztani őket a keresztény társadalomba, de ezzel felszámolta kultúrájukat, elszakította egymástól a családokat, és egész nemzedékeket sodort a társadalom peremére, máig érezhetően.

"Alázatosan bocsánatért esedezem azokért a gonoszságokért, amelyeket oly sok keresztény követett el az őslakosokkal szemben" - mondta a 85 éves katolikus egyházfő a mára már nagyrészt lebontott Ermineskin bentlakásos iskola helyén a három fő kanadai őslakos csoport, a First Nations, a Métis és az Inuit képviselői előtt.

Ferenc pápa bocsánatot kért azért is, hogy a keresztények támogatták a kor "gyarmati mentalitását". Hangsúlyozta, hogy komoly vizsgálatokra van szükség az ügyben, és több támogatásra az áldozatoknak és leszármazottaiknak.

"Bocsánatot kérek különösen azért, amiért az egyház és vallási közösségek számos tagja közrejátszott, nem utolsósorban közömbösségével, az akkori kormány kulturális pusztításában és erőszakos asszimilációs politikájában, ami aztán bentlakásos iskolák rendszerében csúcsosodott ki" - jelentette ki Ferenc pápa, aki vasárnap érkezett Kanadába "bűnbánati zarándoklatra".

Maskwacis, 2022. július 25.
Ferenc pápa (k) hagyományos indián fejdíszt visel, amikor őslakosokkal találkozik a maskwacisi temetőben rendezett közös imán 2022. július 25-én.
MTI/EPA/ANSA/Ciro Fusco
Ferenc pápa (középen) hagyományos indián fejdíszt visel, amikor őslakosokkal találkozik a maskwacisi temetőben rendezett közös imán 2022. július 25-én. MTI/EPA/ANSA/Ciro Fusco

Kanadában az őslakos népek a lakosság öt százalékát teszik ki. Főleg az inuitokat (eszkimókat) évtizedeken át erőszakos beolvasztásnak tették ki, egyebek mellett az állam által alapított és támogatott, de többségében a katolikus egyház által vezetett bentlakásos iskolák hálózatában - emlékeztettek hírügynökségek.

1881 és 1996 között több mint 150 ezer őslakos gyermeket szakítottak el a családjától, és helyeztek el bentlakásos iskolában. Sok gyermek éhen halt, verték őket és szexuális visszaélés áldozatai voltak egy olyan rendszerben, amelyet a Justin Trudeau miniszterelnök által létrehozott Megbékélési Bizottság "kulturális népirtásnak" nevezett. A több mint 130 ilyen iskolában becslések szerint akár hatezer gyermek is az életét veszíthette. A 2021-ben ezen intézmények közelében feltárt több mint ezerháromszáz sír valósággal sokkolta az országot - írta az AFP.

Címlapról ajánljuk

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×