Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 14. vasárnap Szilárda
A vatikáni média által közreadott felvételen Ferenc pápa imádkozik az őslakos indián áldozatok névsora előtt a maskwacisi temetőben 2022. július 25-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Vatikáni média

Ferenc pápa bocsánatot kért a katolikus egyház szerepéért Kanadában

Ferenc pápa bocsánatot kért hétfőn a katolikus egyház szerepéért Kanada egykori "romboló" asszimilációs politikájában, nevezetesen abban, hogy az állam bentlakásos iskolákba kényszerítette az őslakosokat, így akarta beolvasztani őket a keresztény társadalomba, de ezzel felszámolta kultúrájukat, elszakította egymástól a családokat, és egész nemzedékeket sodort a társadalom peremére, máig érezhetően.

"Alázatosan bocsánatért esedezem azokért a gonoszságokért, amelyeket oly sok keresztény követett el az őslakosokkal szemben" - mondta a 85 éves katolikus egyházfő a mára már nagyrészt lebontott Ermineskin bentlakásos iskola helyén a három fő kanadai őslakos csoport, a First Nations, a Métis és az Inuit képviselői előtt.

Ferenc pápa bocsánatot kért azért is, hogy a keresztények támogatták a kor "gyarmati mentalitását". Hangsúlyozta, hogy komoly vizsgálatokra van szükség az ügyben, és több támogatásra az áldozatoknak és leszármazottaiknak.

"Bocsánatot kérek különösen azért, amiért az egyház és vallási közösségek számos tagja közrejátszott, nem utolsósorban közömbösségével, az akkori kormány kulturális pusztításában és erőszakos asszimilációs politikájában, ami aztán bentlakásos iskolák rendszerében csúcsosodott ki" - jelentette ki Ferenc pápa, aki vasárnap érkezett Kanadába "bűnbánati zarándoklatra".

Maskwacis, 2022. július 25.
Ferenc pápa (k) hagyományos indián fejdíszt visel, amikor őslakosokkal találkozik a maskwacisi temetőben rendezett közös imán 2022. július 25-én.
MTI/EPA/ANSA/Ciro Fusco
Ferenc pápa (középen) hagyományos indián fejdíszt visel, amikor őslakosokkal találkozik a maskwacisi temetőben rendezett közös imán 2022. július 25-én. MTI/EPA/ANSA/Ciro Fusco

Kanadában az őslakos népek a lakosság öt százalékát teszik ki. Főleg az inuitokat (eszkimókat) évtizedeken át erőszakos beolvasztásnak tették ki, egyebek mellett az állam által alapított és támogatott, de többségében a katolikus egyház által vezetett bentlakásos iskolák hálózatában - emlékeztettek hírügynökségek.

1881 és 1996 között több mint 150 ezer őslakos gyermeket szakítottak el a családjától, és helyeztek el bentlakásos iskolában. Sok gyermek éhen halt, verték őket és szexuális visszaélés áldozatai voltak egy olyan rendszerben, amelyet a Justin Trudeau miniszterelnök által létrehozott Megbékélési Bizottság "kulturális népirtásnak" nevezett. A több mint 130 ilyen iskolában becslések szerint akár hatezer gyermek is az életét veszíthette. A 2021-ben ezen intézmények közelében feltárt több mint ezerháromszáz sír valósággal sokkolta az országot - írta az AFP.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter a Várban: a hatalom egy szörny

„Lehet, hogy Tuzson Bence igazságügyi miniszter ráér, lehet, hogy Sulyok Tamás államfő ráér, lehet, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ráér, de ezeknek a gyerekeknek nincs több idejük, nem akarnak még több karácsonyt félelemben élni! Ezeket a gyerekeket most is bántják, most vannak veszélyben!” – fogalmazott a Tisza Párt támogatóinak sokasága a Sándor-palota előtt Magyar Péter.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Új amerikai időszámítást hirdetett Donald Trump – Feje tetejére állt az eddigi világrend, de mi jön ezután?

Új amerikai időszámítást hirdetett Donald Trump – Feje tetejére állt az eddigi világrend, de mi jön ezután?

Múlt csütörtökön a második Trump-adminisztráció nyilvánosságra hozta a várva-várt nemzetbiztonsági stratégiáját. A hivatalos dokumentumot, mely számottevően eltér még az első Trump-elnökség alatti elődjétől is, leginkább Európában fogadták megrökönyödéssel: egymás után jelentek meg a "nyugati szövetség felbomlását", illetve a "NATO elpusztítását" jövendölő elemzések. A nemzetbiztonsági stratégia kétség kívül pellengérre állítja az öreg kontinenst, miközben más államok, mint például Kína, Oroszország és a közel-keleti olajmonarchiák bőven válogathatnak a szívüket melengető részletekből. Megnéztük, hogy a korábbiakhoz képest hogyan határozza meg saját nemzetközi szerepvállalását a Fehér Ház, ez milyen következményekkel járhat, és mennyire alkot koherens egészet az új amerikai világkép. Nem kellett sokáig keresni az első logikai bukfencet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 13. 19:37
×
×
×
×