eur:
411.23
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Tunéziai katonák őrzik a parlament bejáratát a tüntetők elől Tuniszban 2021. július 26-án, miután Kaisz Szaíd tunéziai államfő felfüggesztette a parlament működését és leváltotta Hisem Mesisi kormányfőt. A mostani válság oka, hogy Kaisz Szaíd államfő politikai vitába keveredett a kormánnyal és a parlamenttel a hatáskörükről.
Nyitókép: MTI/AP/Hedi Azouz

Arab tavasz: népszavazáson bukhat el az utolsó demokrácia

Tunéziában az világjárvány hatására rendeletekkel kezdett el kormányozni az elnök, most új alkotmányról döntenek.

Tunéziát egykor az egyetlen demokráciának tekintették, amely a 2011-es arab tavasz tömeges tüntetéseiből emelkedett ki. Az ország olyan új alkotmányról szavazott hétfőn, amely elemzők szerint az utolsó szög lehet a demokratikus korszak koporsójában – írja a CNN cikke alapján a napi.hu.

Egyelőre nem világos, hogy mikor hirdetik ki az eredményeket, de sokan arra számítanak, hogy a mérföldkőnek számító szavazás sikerülni fog, mivel

nincs minimális szavazóküszöb.

Elemzők szerint ha a hétfői népszavazás eredményes lesz, akkor a népszavazás végső csapást mér az észak-afrikai ország által az arab tavasz óta elért társadalmi és politikai eredményekre.

Amikor 12 évvel ezelőtt a tüntetések hullámai megrázták a régiót és elborították Tunéziát, Egyiptomot, Líbiát, Algériát, Szíriát és Jement, Tunézia átmenetileg az arab tavasz egyetlen sikertörténetének számított. Egyiptom és Algéria hamarosan szigorú katonai uralom alá került; a kritikusok szerint a szabadságjogok azóta mindkét országban visszaszorultak. Eközben Szíria, Líbia és Jemen véres polgárháborúba süllyedt. A mai napig megosztottak és szegénység sújtja őket – emlékeztet a cikk.

Tavaly nyáron a Covid-19-es esetek megugrását követő kormányellenes tüntetések, valamint a krónikus politikai diszfunkció és a gazdasági rossz közérzet miatt növekvő dühre hivatkozva Kais Saied tunéziai elnök feloldotta a 2014-es alkotmányt és rendeletekkel kezdett el kormányozni.

A június 30-án az állami közlönyben közzétett alkotmánytervezet riadalmat keltett az aktivisták és a jogvédők körében, akik szerint korlátozza a parlament befolyását, és lényegében egyszemélyes uralmat ír elő.

Nyitóképünkön tunéziai katonák őrzik a parlament bejáratát a tüntetők elől Tuniszban 2021. július 26-án, miután Kaisz Szaíd tunéziai államfő felfüggesztette a parlament működését és leváltotta Hisem Mesisi kormányfőt.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×