eur:
410.98
usd:
392.54
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Emmanuel Macron francia elnök leadja szavazatát Le Touquet-ban 2022. április 24-én, a francia elnökválasztás második fordulójában.
Nyitókép: MTI/EPA/Pool/REUTERS/Gonzalo Fuentes

Miért alakította át kormányát a francia elnök?

Átalakította kormányát Emmanuel Macron, miután az őt támogató szövetség elvesztette abszolút többségét a nemzetgyűlésben. Viszont egyik párt sem volt hajlandó állandó szövetséget kötni az elnökkel. Arról, hogy mire utal az új kormánytagok érkezése, Fejérdy Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója nyilatkozott megkeresésünkre.

Valójában csak az eddigi kormánykoalíció bővítése történt, újabb pártok nem kapcsolódtak a kabinethez, csupán Emmanuel Macron eddigi szövetségesei kaptak újabb pozíciókat – mondta a külügyi szakértő. A miniszterelnök továbbra is Élisabeth Borne és a fontos miniszterek is a helyükön maradhattak.

Fejérdy Gergely a belügyminiszter, Gérald Darmanin nevét emelte ki, mivel körülötte korábban elég sok botrány zajlott, különösen az angol–francia meccs kapcsán.

A miniszter nagyon rosszul kezelte a helyzetet, ennek ellenére megtarthatta posztját. Összességében azt láthatjuk – mondta a szakértő –, hogy azok a miniszterek, akik már több mint 5 éve hatalmon vannak, megerősítették a pozíciójukat, így

nagy változás nem várható a francia politikában.

Ellenben sikerült a baloldalról egy-két politikust is behozni a kormányba. Közülük, Fejérdy Gergely egy volt kommunista párti politikus, Olivier Klein nevét emelte ki, de mint mondta, ő is a macroni politikai vonalat erősíti.

A külügyi kutató szerint

most az a kérdés, hogy miként lehet megvalósítani a macroni politikát,

hiszen a nemzetgyűlésben nincs többségük. Ezért várhatóan továbbra is ugyanaz marad a forgatókönyv, vagyis egy-egy törvényhez külön-külön kell majd támogatókat találni. Fejérdy Gergely úgy vélte: legfontosabb két feladat e pillanatban a vásárlóerő megerősítése, illetve az újból erősödő koronavírus-járvány kapcsán felmerülő egészségügyi kérdések. Az ezekhez kapcsolódó törvényeket illetve rendelkezéseket kellene majd megszavazni a parlamentnek. Vélhetően lesznek olyan támogatók, akiknek a segítségével ezen a két területen tovább lehet menni – közölte a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.

Ugyanakkor

a képviselők nem fognak bizalmat szavazni az új párizsi kormánynak,

de erre igazából nincs is szükség. Volt már erre példa a francia történelemben – emlékeztetett Fejérdy Gergely.

Ez persze előrevetíti azt is, hogy azért itt csatákra kell készülni a nemzetgyűlésben is, nem lesz könnyű dolga a macroni kormánynak. Ha nagyon instabillá válna a francia belpolitikai helyzet, főleg ha tüntetések is lesznek, akkor ez hatással lehet a külpolitikára. Ellenben, ha a viták a nemzetgyűlésen belül maradnak, akkor a francia külpolitika sem fog érdemben változni. Már csak azért sem, mivel a külügyeket Emmanuel Macron alakítja, aki megválasztott elnök, így akár a nemzetgyűlés jóváhagyása nélkül is tehet bármilyen külpolitikai lépést – hangoztatta a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója, Fejérdy Gergely.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×