Infostart.hu
eur:
376.47
usd:
319.47
bux:
126468.18
2026. február 25. szerda Géza
Emmanuel Macron francia elnök a párizsi államfői rezidencia, az Élysée-palota előtt 2022. június 13-án,  a nemzetgyűlési választások első fordulójának másnapján. A rekordalacsony, 47 százalékos részvétel mellett tartott szavazást Macron és centrista szövetségesei Ensemble! (Együtt!) elnevezésű koalíciója nyerte a Jean-Luc Mélenchon vezette NUPES baloldali összefogással szemben. A második fordulót június 26-án rendezik.
Nyitókép: MTI/AP/Michel Euler

Emmanuel Macron nem kapott új támogatót, de átalakította a kormányát

Az ellenzéki baloldali szövetség bizalmatlansági indítvány benyújtására készül.

Két héttel azután, hogy pártszövetsége elvesztette a francia nemzetgyűlési választásokon az abszolút többséget a parlament alsóházában, Emmanuel Macron államfő átalakította a kormányát, amelynek feladata az lesz, hogy alkalmi szövetségekkel hajtsa végre az elnöki programot, miután a végrehajtó hatalomhoz egyetlen ellenzéki párt sem csatlakozott.

Emmanuel Macron már korábban megerősítette, hogy az elnökválasztási győzelme után május 20-án kinevezett miniszterelnök, Élisabeth Borne vezetheti az átalakított kormányt.

Az új kabinet névsorát két nappal azelőtt tette közzé az elnöki hivatal, hogy a miniszterelnök megtartja a programbeszédét a parlament mindkét házában. Az ellenzéki baloldali szövetség (NUPES) nem zárta ki, hogy bizalmatlansági indítványt nyújt be szerdán a kormányfő ellen.

A várakozásoknak megfelelően az a három tag - Brigitte Bourguignon egészségügyi miniszter, Amélie de Montchalin, az ökológiai átmenetért felelős tárcavezető és Justine Bénin, a tengeri ügyekért felelős államtitkár - távozott a kormányból, akiket a nemzetgyűlési választásokon nem választottak meg képviselőnek.

A tengerentúli megyékért eddig felelős tárcavezető, Yael Braun-Pivet lett a múlt héten a nemzetgyűlés elnöke, így a helyére is új politikus érkezett Jean-Francois Carenco volt prefektus személyében.

Meglepetés, hogy Clément Beaune eddigi Európa-ügyi miniszter ezentúl a közlekedési tárcát vezeti.

Helyére Laurence Boone közgazdász érkezik a külügyminisztériumba, aki eddig a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) helyettes főtitkára volt.

Olivia Grégoire kormányszóvivő a kormányban marad, s a turizmusért, a kereskedelmért, valamint a kis- és középvállalatokért lesz felelős a gazdasági minisztériumban. Helyét Olivier Véran, a parlamenti kapcsolattartásért felelős tárcavezető, korábbi egészségügyi miniszter veszi át. Az ő posztjára pedig Franck Riester érkezik, aki korábban kulturális miniszter is volt.

A konzervatív Köztársaságiak korábbi frakcióvezetőjét, Damien Abadot az elnökválasztást követően nevezte ki szolidaritási ügyekkel foglalkozó miniszternek az államfő. Azóta viszont a jobboldali politikus ellen eljárás indult nemi erőszak kísérletének gyanúja miatt, ezért távozni kényszerül a kormányból.

Chrysoula Zacharopoulou fejlesztési államtitkár, aki ellen szintén két feljelentés érkezett nemi erőszak vádjával, megtarthatja a tárcáját. A nőgyógyász végzettségű politikust korábbi páciensei jelentették fel.

Catherine Colonna külügyminiszter, Bruno Le Maire gazdasági és pénzügyminiszter, Gérald Darmanin belügyminiszter, Éric Dupond-Moretti igazságügyi miniszter megtartották korábbi tisztségeiket az új kabinetben.

Élisabeth Borne második kormányának ezentúl 41 tagja van, köztük húsz nő.

A kormányátalakításra azután került sor, hogy az áprilisban újraválasztott államfő pártja és centrista szövetségeseinek Együtt! nevű szövetsége a nemzetgyűlési választásokon elvesztette az abszolút többségét, s így az új nemzetgyűlésben nincs olyan egyértelmű többség, amely biztosíthatná a kormányzóképességet.

Emmanuel Macron valamennyi parlamenti párt vezetőjével egyeztetett külön-külön, de egyik sem kívánt állandó kormányzati megállapodást kötni, így a kormánytöbbségnek minden egyes törvényjavaslat elfogadásához külön-külön kell majd alkalmi szövetségeket kötnie a nemzetgyűlésben.

Emmanuel Macron leszögezte, hogy a parlamenti pártokkal a tárgyalási alap az elnöki program, amely "módosítható és gazdagítható". Az adókulcsok és az államadósság emelését azonban áthághatatlan határvonalnak tartja az elnök.

A választási eredmény ellenére Emmanuel Macron nem mondott le a nyugdíjreformról, amelynek keretében a nyugdíjkorhatár a jelenlegi 62-ről 65 évre emelkedne.

Az elnök ugyanakkor kizárta, hogy a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörüléssel (RN) és a baloldali szövetséget irányító radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon Lázadó Franciaország (LFI) nevű pártjával lehetséges lenne bármilyen kormányzati megállapodás.

Az új kormány hétfő délután tartja első ülését, az első törvényjavaslatot egy hét múlva kezdi megvitatni a nemzetgyűlés. Miután a rendkívüli egészségügyi állapot már véget ért, de a koronavírus-járvány ismételten kiújult, a képviselők a korlátozó intézkedések fenntarthatóságáról szóló szövegről fognak szavazni. A franciákat jelenleg leginkább foglalkoztató, a vásárlóerő javítását célzó törvényjavaslat július 18-án kerül megvitatásra a törvényhozás elé.

Címlapról ajánljuk

A Diana-botrány „semmiség” volt ehhez képest – Gálik Zoltán a brit monarchia válságáról

Őrizetbe vették hétfőn Peter Mandelsont, a brit Munkáspárt volt főideológusát az Epstein-ügyben folyó vizsgálat keretében. András volt yorki herceget – aki közeli barátságot ápolt a szexuális bűncselekmények miatt elítélt amerikai milliárdossal – több nappal korábban, február 19-én tartóztatták le hivatali visszaélés gyanúja miatt. Az ügy fejleményeiről és lehetséges következményeiről Gálik Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélgettünk.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Az orosz külső hírszerzés (SZVR) jelentése szerint az Egyesült Királyság és Franciaország atomfegyvereket készül átadni Ukrajnának. London elutasította a vádakat, mondván, Vlagyimir Putyin orosz elnök csak saját „rémtetteiről” akarja elterelni a figyelmet. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök máris atomcsapással fenyegette meg a két nyugat-európai országot. Eközben Putyin arról beszélt az FSZB vezetése előtt, hogy hírszerzési információik szerint Ukrajna a Fekete-tenger alatti gázvezetékek megtámadására készülhet. Nyugati tisztségviselők értékelése szerint az egyre súlyosabb veszteségek miatt Vlagyimir Putyin nehézségekbe ütközhet, amennyiben a következő hónapokban nagyszabású offenzívát kíván indítani Ukrajna ellen. Az orosz hadsereg veszteségei immár harmadik hónapja haladják meg az újonnan toborzott katonák számát. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×