eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Az ukrán elnöki sajtóhivatal által közreadott képen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (k) és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kezet fog Kijevben 2022. április 8-án. Jobbról Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
Nyitókép: Az ukrán elnöki sajtóhivatal által közreadott képen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (k) és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kezet fog Kijevben 2022. április 8-án. MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtóhivatal

Számos feladat hátra van még Ukrajna tényleges uniós csatlakozásáig

Teljesült Ukrajna álma, az Oroszország által megtámadott állam megkapta a tagjelölti státuszt az Európai Uniótól. Volodimir Zelenszkij elnök egyedülálló és történelmi pillanatról beszélt. Kijev tényleges tagsága azonban még megjósolhatatlanul messze van.

Az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői egyhangúan állapodtak meg Ukrajna és Moldova tagjelölt státuszának megadásáról.

Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy az unió folytatja az Ukrajnának főként humanitárius, pénzügyi, anyagi és politikai támogatását.

Elemzők szerint a tagjelölti státusz biztosítása aligha történt volna meg, ha Oroszország nem indított volna háborút Ukrajna ellen.

Egyértelmű az is, hogy a státusznak mindenekelőtt szimbolikus és pszichológiai üzenete van.

Az Európai Unió a több mint 40 millió ukrán állampolgár számára biztosította annak perspektíváját, hogy az unió állampolgárai legyenek. Ursula von der Leyen bizottsági elnök szerint az unió döntése bizonyítja, hogy megéri harcolni a szabadságért és a demokráciáért.

Noha az uniós vezetők a többi között pénzügyi támogatást ígértek Kijevnek, nyilvánvalóan nincs semmifajta automatizmus a tagjelölti státusz és a pénzügyi támogatás között. Az ilyen státusszal rendelkező országok számára az uniós költségvetésből egyfajta közeledési segély címén ugyanakkor

összességében 14,16 milliárd eurót irányoztak elő.

A hivatalos indoklás szerint a pénz a reformok támogatását célozza, annak kifizetését azonban a tagállamoknak jóvá kell hagyniuk.

Ez az összeg ugyanakkor elemzők szerint csak egy csepp a tengerben. Az erősen eladósodott Ukrajna újjáépítése az első becslések szerint több száz milliárd euróba kerül.

Megjósolhatatlan az is, hogy a tényleges tagság elérése mennyi időt vesz igénybe. Törökország például 1999 óta tagjelölti státusszal rendelkezik, azonban soha nem volt olyan messze a tényleges tagságtól, mint ma.

Fontos elem az is, hogy

a közeledés minden egyes lépését a tagországoknak egyhangúlag kell jóváhagyniuk.

Elméletileg előfordulhat, hogy egy tagjelölti státusszal rendelkező ország soha nem lesz az unió tagja.

Az állam- és kormányfők egyhangúan támogatták az Európai Bizottság Ukrajnára vonatkozó ajánlását, az azonban tartalmazza azt is, hogy a csatlakozási tárgyalások tényleges megkezdése előtt Kijevnek összesen hét feltételt kell teljesítenie.

Ezek közé tartozik egyebek mellett az ukrán alkotmánybírók kiválasztásával kapcsolatos eljárás, valamint a korrupció elleni harc erősítése. Követeli továbbá a bizottság a pénzmosás elleni harc szabványainak betartását, valamint egy olyan törvény életbe léptetését, amely korlátozza az oligarchák túlzott befolyását.

Elemzők szerint több mint valószínűtlen, hogy Ukrajna ezeket a feltételeket belátható időn belül teljesíteni tudja.

Az Európai Számvevőszék hónapokkal a háború előtt megsemmisítő bizonyítványt állított ki Ukrajnáról.

Noha Kijev az Európai Unió részéről különféle támogatásokban részesül, az oligarchák és más érdekcsoportok változatlanul aláássák a jogállamiságot és veszélyeztetik az ország fejlődését - fogalmazott a szeptemberi állásfoglalás.

A különböző uniós projektek, illetve segélyek elősegítették ugyan több törvény átdolgozását, ezeket a vívmányokat azonban állandóan veszélyeztetik a törvények megkerülését, illetve a reformok felvizezését célzó kísérletek.

Nagy kérdés az is, vajon az Európai Unió jelenlegi formájában képes-e újabb országok felvételére.

Általános vélekedés szerint a 27 tagú unió működése már mostanra is rendkívül nehézkessé vált,

mivel olyan fontos területeken, mint a külpolitika, egyhangú döntésekre van szükség, ám egyre több a vétó.

Olaf Scholz német kancellár a napokban ezért figyelmeztetett arra, hogy az EU-t képessé kell tenni a bővítésre. Scholz szerint szerint ehhez tartozna az is, hogy egyes döntések esetében fel kellene hagyni az egyhangú döntéshozatal elvével. Az azonban nagyon valószínűtlen, hogy valamennyi állam kész lenne feladni vétójogát.

Címlapról ajánljuk
Megvan a repülőkhöz a zöld üzemanyag, de nyomós ok miatt nem használják

Megvan a repülőkhöz a zöld üzemanyag, de nyomós ok miatt nem használják

2022-ben a légi közlekedés a globális szén-dioxid-kibocsátás 2 százalékát tette ki, és a kibocsátás mennyisége az elmúlt évtizedekben gyorsabban nőtt, mint a vasúti, közúti vagy hajózási szektoré. A fenntartható repülés azonban még hosszú mérföldekre van - állapítja meg jelentésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Az USA inkább ösztönzőkkel, az EU pedig inkább szabályozásokkal próbálja előmozdítani az átállást.

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×