Infostart.hu
eur:
351.72
usd:
306.65
bux:
137625.54
2026. június 20. szombat Rafael
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Emmanuel Macron francia elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b-j) az Európai Unió és a Nyugat-Balkán csúcsértekezletén, amelyet az EU kétnapos csúcstalálkozójának keretében tartanak Brüsszelben az esemény első napján, 2022. június 23-án.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/John Thys

Megadták a tagjelölti státuszt Ukrajnának és Moldovának az uniós vezetők

A döntést bejelentő Charles Michel történelminek nevezte a lépést.

Charles Michel a tagállami vezetők csütörtökön kezdődött, kétnaposra tervezett csúcstalálkozóján elért megállapodását "történelmi pillanatnak" nevezte, és azt írta: a "mai nap döntő lépést jelent" Ukrajna és Moldova Európai Unió felé vezető útján.

Az Európai Tanács elnöke a tanácskozás első munkanapját lezáró sajtótájékoztatóján közölte: a tagállami vezetők úgy döntöttek, hogy elismerik Georgia európai perspektíváját és

készek a tagjelölt státusz megadására, amint Tbiliszi foglalkozni kezd a megkövetelt prioritásokkal.

"Gratulálok a grúz népnek. Történelmi pillanat ez az EU és Georgia kapcsolataiban: az ország jövője az Európai Unión belül van" - fogalmazott.

Az Európai Unió döntése erős üzentet hordoz az egységről, az elhatározottságról. Arról, hogy az unió folytatja az Ukrajnának már eddig nyújtott, főként humanitárius, pénzügyi, anyagi és politikai támogatás folytatását, külön figyelemmel a konfliktusnak a globális élelmezésbiztonsági válságra gyakorolt hatására.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke üzenetében azt írta: a döntés "mindannyiunkat megerősít".

Erősíti az Európai Uniót, de különösen Ukrajnát, Moldovát és Georgiát Oroszországgal szemben

- tette hozzá.

"Az Európai Unió döntése ismét megmutatta a világnak, hogy egységes és erős a külső fenyegetésekkel szemben" - fogalmazott.

A brüsszeli testület elnöke a sajtótájékoztatón a tagállami vezetők döntését meghatározó pillanatnak nevezte, és kiemelte: a megállapodás biztosítja az európai perspektívát Ukrajna és Moldova mellett Georgia számára is. Kijelöli számukra az EU-ba tartó utat. Noha mindhárom országnak még sok tennivalója van a kritériumoknak való megfeleléshez, hangoztatott meggyőződése szerint a lehető leggyorsabban fognak haladni a szükséges reformok végrehajtásával.

Georgia európai perspektívájával összefüggésben azt mondta: "az EU-tagság iránti erős vágya adja majd Georgiának a legnagyobb motivációt". Hozzátette, az ország erős gazdasággal rendelkezik és sokat fejlődött az utóbbi években, de fontos reformokat kell még végrehajtania, és politikai egységet kell mutatnia.

Emmanuel Macron francia elnök üdvözölte és történelminek nevezet a tagállamok döntését. Kijelentette:

a tagjelölti státusz megadása Ukrajnának "nagyon erős jelzést" küld Oroszországnak

arról, hogy az EU határozottan támogatja Kijev uniós törekvéseit és az orosz agresszióval szembeni fellépését.

Arra figyelmeztetett, hogy a csatlakozási folyamat "megterhelő lesz". Elismerte továbbá, hogy a döntés Oroszország ukrajnai háborújához kapcsolódik. "A döntés politikai, ezt teljes mértékben elismerem" - fogalmazott a francia elnök.

Nyitóképünkön Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Emmanuel Macron francia elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b-j) az Európai Unió és a Nyugat-Balkán csúcsértekezletén, amelyet az EU kétnapos csúcstalálkozójának keretében tartanak Brüsszelben az esemény első napján, 2022. június 23-án

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter: Sulyok Tamás alkotmányos puccskísérlete elbukott – videó

„Sulyok Tamás alkotmányos puccskísérlete elbukott. Az alkotmánybírók is kimondták, hogy vége van. Sulyok Tamásnak és Polt Péternek mennie kell” – írta Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Bármikor kirobbanhat az az uniós konfliktus, ami a magyar gazdaságot is kényszerhelyzetbe hozhatja

Bármikor kirobbanhat az az uniós konfliktus, ami a magyar gazdaságot is kényszerhelyzetbe hozhatja

Az Európai Tanács ülésén kiemelt téma volt az EU–Kína kereskedelmi kapcsolat fenntarthatatlansága: a napi egymilliárd eurós uniós kereskedelmi deficit és a kínai állami támogatásokkal megtámasztott túlkapacitások egyre nagyobb nyomást helyeznek az európai iparra. Az Európai Bizottság szóvivője a Portfolio-nak arról beszélt, hogy Brüsszel párhuzamosan folytat diplomáciai egyeztetéseket Pekinggel és készít elő védintézkedéseket, miközben méltányosságot és kölcsönösséget vár a piaci hozzáférésben. Az OECD friss adatai alátámasztják az uniós aggályokat: a kínai iparvállalatok árbevétel-arányosan átlagosan nyolcszor több állami támogatást kaptak, mint OECD-beli versenytársaik. Brüsszel egyre inkább a belső piaci korlátozások felé fordul, amely a Magyarországra érkező kínai beruházásokat is fenyegeti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×