Az európai biztonságpolitika átrendeződése ellenére az osztrákok és a svájciak kitartanak a semlegesség mellett - derült ki az osztrák és a svájci Gallup Intézet együttműködésével készített közvélemény-kutatásból.

A felmérésben résztvevők 71 százaléka vélte úgy, hogy biztonsági szempontból jobb, ha országuk semleges marad. A megkérdezettek kisebbsége - Ausztriában 16, míg Svájcban 14 százaléka - mondta csak azt, hogy támogatja országa NATO-csatlakozását.

A semlegességet mindkét országban az 50 év feletti korosztály támogatja a legnagyobb arányban.

"A ragaszkodás a semlegességhez részben azzal magyarázható, hogy az mindkét ország nemzeti identitásának sarokköve, és úgy tekintenek rá, mint hozzájárulásra a biztonságos és stabil Európához" - mondta Andrea Fronaschütz, az osztrák Gallup Intézet vezetője csütörtöki nyilatkozatában.

Az osztrákok 86 és a svájciak 88 százaléka gondolja úgy, hogy a semlegesség országuk identitásának része; 73, illetve 76 százalékuk szerint pedig hozzájárul Európa biztonságához és stabilitásához. Svájcban valamivel többen vélik úgy, hogy a semlegesség szerepet játszik a világbéke fenntartásában Ezt Svájcban 64 százalék, Ausztriában 58 százalék gondolja így.

Mind az osztrákok, mind a svájciak szerint a semlegesség fogalma egy sor nem katonai jellegű tevékenységet is tartalmaz. Mindkét országban a megkérdezettek háromnegyede gondolja úgy, hogy a semlegesség összeegyeztethető a részvétellel fegyvertelen békemissziókban. Ausztriában a lakosság 76 százaléka, Svájcban pedig 67 százaléka van azon a véleményen, hogy egy semleges ország egyértelműen állást foglalhat az agresszióval szemben a nemzetközi konfliktusokban.

A részvételt fegyveres békemissziókban a két ország lakossága vegyesen ítéli meg: az osztrákoknak és a svájciaknak is nagyjából a fele véli úgy, hogy az összeegyeztethető a semlegességgel. A háborús övezetekbe történő fegyverszállítást mindkét országban többen tartják összeegyeztethetetlennek a semlegességgel; Ausztriában 78 százalék, Svájcban pedig 69 százalék.

Mindkét országban csaknem a megkérdezettek négyötöde egyetért azzal, hogy semleges államként aktív békepolitikát kell folytatni, és közvetítőként kell fellépni a nemzetközi konfliktusokban.

Azzal a kijelentéssel, hogy az országnak katonailag képesnek kell lennie arra, hogy megvédje semlegességét a külföldről érkező támadásokkal szemben, az osztrákok 69 és a svájciak 73 százaléka ért egyet. Az osztrákok 78 százaléka és a svájciak 52 százaléka gondolja úgy, hogy országuk nem eléggé felkészült a külföldről érkező katonai támadásokkal szemben. Ausztriában a lakosság 49 százaléka, Svájcban pedig 38 százaléka szerint növelni kellene a védelmi kiadásokat.