eur:
411.22
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Üzemanyagért állnak sorban járművezetők egy kijevi benzinkút előtt 2022. május 6-án. Számos benzinkút zárt be Ukrajna fővárosában üzemanyaghiány miatt. Azokon a töltőállomásokon, amelyek nyitva maradtak, kígyózó sorok alakultak ki, az átlagos várakozási idő legalább egy óra.
Nyitókép: MTI/EPA/Oleh Petraszjuk

Komoly fennakadásokat okoz Ukrajnában az üzemanyaghiány

Elfogyott az üzemanyag az ukrán benzinkutakon. A helyzet Kijevben a legszembetűnőbb, ahol a kereslet jóval meghaladja az elérhető mennyiséget, azonban az ország leginkább háború által érintett keleti részében sokkal súlyosabbak lehetnek az ellátási zavarok.

A háború előtt az üzemanyag túlnyomó része Fehéroroszországból és Oroszországból érkezett Ukrajnából, a kisebb arányt kitevő saját kőolaj feldolgozásához szükséges mennyiség beszerzése a Fekete-tenger felől történt. Most egyik sem elérhető.

Az orosz hadsereg tudatosan pusztíthatta el azt az infrastruktúrát, ami az olaj tárolására, finomítására és szállítására szolgál - mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutató Intézetének tudományos főmunkatársa. Deák András szerint egy háborúban kiemelt cél szokott lenni az ellenség mozgásának minél nagyobb leszűkítése.

Ukrajna még nem fogyott ki az üzemanyagból, csak nem tudják eljuttatni a megfelelő helyre, vagy ha mégis eljut, nem tudják megfelelően tárolni. Ilyenkor muszáj beosztani a rendelkezésre álló készletet, és ha a háború a prioritás, akkor előfordulhat, hogy a többi szektor nem kap. Ilyen esetben van egy „lekapcsolási” sorrend, amikor a kormányzat mondja meg, kitől vonják el leginkább az üzemanyagot. Emiatt akár a lakossági ellátás is akadozhat, hiszen a háború prioritást élvez - mutatott rá a szakértő. Megjegyezte, a megoldás az lehet, hogy külföldről vásárol olajat Ukrajna, nagy mennyiségben ugyanis csak így tud szerezni.

Deák András megjegyezte: Ukrajnában tudomása szerint keletről nyugatra történik a kőolajszállítás a vezetékeken, de hozzátette, vasúton viszont lehet bevinni utánpótlást. Kérdés, hogy az olajszállításra és -tárolásra alkalmazható vasúti rendszert mennyire károsították az orosz támadások, ráadásul az utóbbiak rendbehozatala sokkal nehezebb feladat, mint a síneket megjavítani, hosszú hónapokba is telhet.

A szakértő végezetül rámutatott: a háborúkban a hadsereg a legnagyobb olajfogyasztó.

„Kevesen tudják, de a második világháborúban az Egyesült Államokból a Lend-Lease program keretében kiszállított minden második hajótonna termék finomított olajtermék volt az angoloknak és a Szovjetuniónak. Iszonyú mennyiséget »eszik« egy mondern gépesített hadsereg, ennek egy részének a mobilitását kellene megőrizni a mostani helyzetben, valamint az ellátási útvonalakat, de ez nagyon komoly kihívás.”

(A Lend-Lease konstrukciót az ukrajnai fegyveszállításokra ismét felélesztette az USA. A magyarul kölcsönbérletinek nevezett törvény lényege, hogy az Egyesült Államok úgy „kölcsönöz” fegyvereket Ukrajnának, hogy azokat majd visszakapja, vagy valamilyen – később meghatározott – formában fizet értük az ukrán kormány. A második világháború után egyébként a fegyverek, repülők, tankok nagy része soha nem került vissza hozzájuk, a katonai eszközök értékének pedig csak a töredékét kapta meg az USA.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×