Németh Ferenc szerint Josep Borrell a Nyugat-Balkán országainak vezetőivel folytatott szerdai megbeszélése inkább szimbolikus jelentőséggel bírt, hiszen ehhez Németország támogatása elengedhetetlen lesz. Emlékeztetett, Olaf Scholz német kancellár nemrégiben ismételten biztosította a hat országot támogatásáról, hozzátéve hogy a megkezdett, EU által is elvárt reformfolyamatoknak, köztük például a Belgrád és Pristina közötti normalizációs tárgyalásoknak folytatódniuk kell, és ha ezek sikerrel megtörténnek, akkor Németország maradéktalanul támogatni fogja ezen országcsoport uniós integrációját.

A hat országnak, vagyis Szerbiának, Montenegrónak, Albániának, Észak-Macedóniának, Koszovónak és Bosznia-Hercegovinának elsőként is meg kell erősítenie a gazdaságát, miután ezen a fronton jelentős lemaradásban van. Másrészt a jogállamisági kérdésekben is számos kritikát fogalmazott meg az EU, amit szintén javítaniuk kell, de szintén gondot jelent mind a hat országban a korrupció és a szervezett bűnözés. A Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója ismételten kiemelte a szerb–koszovói viszonyt, amit feltétlenül rendezniük kell.

Nem elhanyagolható körülmény, hogy Szerbia kivételével minden országban többségben vannak azok, akik szeretnének az EU tagjai lenni. Ugyanakkor a felmérések alapján az is kijelenthető, hogy az integráció pártján állók száma évről évre csökken, az pedig Németh Ferenc szerint különösen aggasztó, hogy ez a tendencia a fiatalabb korosztályoknál is megfigyelhető. Ennek oka elsősorban az, hogy a térség európai integrációs folyamata 2003-ban kezdődött, viszont még mindig csak az EU előszobájában vannak, ami mentálisan is megviseli az ottani társadalmakat, és ezzel csorbát szenvedett Brüsszel hitelessége is.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa szerint nem valószínű, hogy a hat országot egyszerre fogják felvenni. Az éllovasnak Montenegró és Szerbia számít jelenleg. Őket Albánia és Észak-Macedónia követi, majd Koszovó és Bosznia-Hercegovina, mint potenciális tagjelölt kullog hátul, eléggé lemaradva.