Hosszú ideje tartottak a találgatások azzal kapcsolatosan, hogyan fogja megünnepelni Vlagyimir Putyin orosz elnök az idei Győzelem Napját. A teljes mozgósításon át a háború végének bejelentéséig terjedtek az elképzelhető forgatókönyvek, Ferenc pápa Orbán Viktor beszámolója alapján vélte tudni, hogy a harcok végét jelentheti a hétfői nap. Jelenleg úgy fest, az oroszok újabb kegyetlenségének árnyékában telik majd az erődemonstráció.

Ünnepelnek majd az elfoglalt ukrán területek mellett Krímben is, de a fő attrakció mégis a moszkvai Vörös téren lesz, ahol az elnök beszédet is mond - mindössze bő egy nappal azután, hogy 60 civil áldozat életét követelő akciót hajtott végre az orosz hadsereg Ukrajna keleti részén egy falusi iskola lebombázásával - írja a The Guardian.

Bombázás vezette fel az ünnepet

Bilohorivkában nagyságrendileg 90 ember keresett menedéket a polgármester szerint akkor, amikor a támadás megtörtént. Szerhij Gajdaj, Luhanszk kormányzója, ahol a lebombázott iskola állt, azt mondta, hogy szerinte a harminc ember, aki túlélte a bombázást, nem volt az épületben, és kevés reményt lát azok számára, akik a romok alatt vannak.

"Sajnos valószínűleg halottak, mert az épület összeomlott. Emellett

egy légibomba nem rakéta,

a robbanása rendkívül magas hőmérsékletet termel. Valószínű, hogy ezek az emberek nem élték túl a támadást" - mondta el.

"A Luhanszki területen lévő Bilohorivkát ért orosz csapás következtében mintegy 60 ember halt meg, civilek, akik egyszerűen az iskolában bújtak el a lövések elől" - mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök esti videóbeszédében. Moszkva részéről nem érkezett válasz a hírre.

Vlagyimir Putyin szerint most is nácik ellen harcolnak

Vlagyimir Putyin 1999 óta Oroszország vezetője, az elmúlt években a Győzelem Napját arra használta fel, hogy a Vörös téren felállított tribünről a csapatok, tankok, rakéták és interkontinentális ballisztikus rakéták felvonulása előtt demonstrálja erejét a nyugatnak Idén a Boldog Vazul székesegyház kilenc kupolája fölött repülnek majd el szuperszonikus vadászgépek, stratégiai bombázók és 2010 óta először az Il-80-as parancsnoki repülőgép, amely nukleáris háború esetén Oroszország legfelsőbb vezetőit szállítaná.

Putyin többször hasonlította az ukrajnai háborút - amelyet az ukrajnai veszélyes nácik elleni harcnak állít be - ahhoz a kihíváshoz, amellyel a Szovjetuniónak Adolf Hitler 1941-es betörésekor kellett szembenéznie.

"Közös kötelességünk megakadályozni a nácizmus reneszánszát, amely annyi szenvedést hozott a különböző országok népeinek" - mondta Putyin a tizenkét volt szovjet köztársaság, köztük Ukrajna és Grúzia népeihez intézett üzenetében.

Ukrajna és a világ tiltakoznak

Ukrajna és szövetségesei visszautasítják a nácizmus vádját, és azt is, hogy Oroszország a túlélésért küzdene a nyugattal szemben, vádjuk szerint a Kreml vezetője a Szovjetunió újjáépítésére tett kísérletként provokálatlan háborút robbantott ki. Putyin szerint ugyanakkor Ukrajnát az Egyesült Államok arra használta fel, hogy Oroszországot fenyegesse.

Joe Biden amerikai elnök Putyin ukrajnai invázióját a demokrácia és az autokrácia közötti sokkal szélesebb körű globális harc részének tekinti, Putyint többször is háborús bűnösnek nevezte. Egy márciusi varsói beszédében Biden azt mondta, hogy a volt KGB-kém nem maradhat hatalmon.

Az Azov-ezred magára maradt

Egy nappal a felvonulás előtt a fekete-tengeri Odessza városát többször is rakétacsapások érték. Mariupolban az ostromlott kikötővárosban lévő Azovsztal acélműben megmaradt ukrán harcosok vasárnap sajtótájékoztatót tartottak, mondván, hogy

a kormány "magukra hagyta" őket,

miközben az orosz támadások folytatódtak. Illya Szamojlenko, az Azov-ezred hadnagya szerint ha megadják magukat, az orosz katonák végeznek velük, így nincsen számukra más lehetőség, mint harcolni tovább.

Az ostromlott komplexumból kimenekített utolsó civilek vasárnap késő este biztonságba kerültek ukrán fennhatóság alatt álló területen. Az alig több mint 200 kilométeres út két napig tartott számukra, mivel a buszokból álló konvojt órákig feltartóztatták az orosz ellenőrzőpontokon, és a bent tartózkodókat kihallgatták.

Ukrajnában keserű az emlékezés

Az ukrán május 8-i emlékezés és megbékélés napja alkalmából tartott beszédében Zelenszkij azt mondta, hogy országa tisztelettel adózik mindazok előtt, akik segítettek legyőzni Adolf Hitlert, és azzal vádolta Oroszországot, hogy megismétli bűntetteit.

"Minden év május 8-án az egész civilizált világgal együtt tisztelgünk mindenki előtt, aki a második világháborúban megvédte a bolygót a nácizmustól. Milliónyi elvesztett élet, megnyomorított sorsok, megkínzott lelkek és milliónyi ok arra, hogy azt mondjuk a gonosznak: soha többé! Tudtuk, hogy őseink milyen árat fizettek ezért a bölcsességért. Tudtuk, milyen fontos, hogy megőrizzük és továbbadjuk az utókornak.

De fogalmunk sem volt arról, hogy a mi nemzedékünk tanúja lesz a szavak meggyalázásának, amelyek, mint kiderült, nem mindenki számára jelentik az igazságot. Idén másképp gondolkozunk, amikor kimondjuk: soha többé.

Fájdalmasan, kegyetlenül hangzik ez a mondat, felkiáltójel nélkül, kérdőjellel. Azt mondod: soha többé? Meséljenek erről Ukrajnának!" - fogalmazott.

Május nyolcadikán Justin Trudeau kanadai miniszterelnök látogatást tett Ukrajnában, amiről Volodimir Zelenszkij számolt be Facebook-oldalán. A kanadai politikus, aki irpinybe is ellátogatott a be nem jelentett vitiz alkalmából, őj fegyvereket és egyéb eszközöket is felajánlott az országnak.