Változnak az idők: néhány éve Vlagyimir Putyin orosz elnök oldalán ott voltak az egykori nyugati szövetségesek a győzelem napján. Még egy évvel a Krím elcsatolása egy évvel is Moszkvában koszorúzott Angela Merkel német kancellár, bár a Vörös téri díszszemlét már nem nézte meg.

Mostanra viszont a náci Németország felett aratott győzelem – amelyért az egykori soknemzetiségű Szovjetunió 27 millió polgára fizetett az életével – a háború miatt orosz ünneppé változott, miközben Putyin az „egybeforrt szovjet nép történelmi tettét” emlegette.

Az elnök az üdvözlés után elég gyorsan rátért Ukrajnára és katonákhoz fordulva azt mondta: „Ma a Donbász felkelői, együtt az orosz hadsereggel a földjükért és hazánk, Oroszország biztonságáért harcolnak, azért, hogy a világban többé ne legyen helye a náciknak”. Azzal indokolta az Ukrajna elleni inváziót, hogy: „nyíltan készült az újabb büntető hadművelet a Donbászban, a behatolás történelmi földjeinkre, köztük a Krímbe”. Emellett Ukrajnát azzal vádolta meg, hogy atomfegyverhez akart jutni, a NATO-t pedig azzal, hogy az Oroszországhoz közeli területeket kezdett „katonailag kisajátítani”. „Oroszország megelőző választ adott az agresszióra” - mondta.

Putyin emellett azzal vádolta a Nyugatot, hogy feladta ezeréves értékeit, míg Oroszország továbbra is tiszteli a hazát, a hagyományos értékeket, az ősöket, más népeket és kultúrákat. „Tudjuk, hogy nem engedték ide az amerikai veteránokat, de mi rájuk is büszkék vagyunk közös győzelmünkben” – szúrt oda az Egyesült Államoknak. Majd azzal zárta szavait, hogy „Dicsőség fegyveres erőinknek! Oroszországért! A Győzelemért!”

A BBC szerint törölték a moszkvai parádénak azt a részét, amikor átrepültek volna a Vörös tér felett a légierő gépei, köztük a nukleáris háború idejére tervezett légi irányító erőd. Sokan várták, hogy Putyin nyíltan háborút üzen-e Ukrajnának, amivel otthon is hadiállapotot vezethet be, de ezt itt nem tette meg.

Közben Dmitrij Gluhovszkij, orosz sci-fi író és újságíró azzal kommentálta a BBC-ben az ünnepet, hogy

az oroszok most a náci Németország szerepét játsszák el Ukrajnában,

de elmondta: a győzelem napját jól lehet felhasználni politikai célokra, mert szinte minden volt szovjet családban meghalt valaki a háborúban és azt mondta, hogy Putyin az évek alatt kisajátította az ünnepet.

Így állította be a helyzetet Kijevben Volodimir Zelenkszkij ukrán elnök is, aki egy hatásvadász videóban, zongoraszó mellett sétált és beszélt a tankcsapdák között Kijev üres főterén, a Krescsatyikon. A videó igyekezett a civil embert szembeállítani szomszédos országban masírozó hadigépezettel.

„Ma háborúban állunk, és földünk egy talpalatnyi darabját sem adjuk át. Ma a nácizmus felett győzelem napjáról emlékezünk. Büszkék vagyunk őseinkre, akik más népekkel együtt, a Hitler-ellenes koalícióban legyőzték a nácizmust...

Nem hagyjuk, hogy ezt a győzelmet bárki is annektálja és kisajátítsa”.

A győzelem napján megszólalt Olaf Scholz német kancellár is, aki beszéde nagy részét szintén Ukrajnának és az orosz agressziónak szentelte. Ő arról beszélt, hogy Ukrajna győzni fog, a szabadság és biztonság győz, ahogy 77 évvel ezelőtt is győzött az elnyomás, az erőszak és a diktatúra felett. Ma a „soha többé!” üzenet azt jelenti, tégy meg mindent a győzelemért! – üzente Scholz, bár Kijevből a németeket heves bírálatok érték, amiért szerintük csak visszafogottan támogatják Ukrajnát.