"Szeretném még egyszer elmondani: Oroszország örökre itt marad. Efelől nem lehetnek kétségek. Nem lesz visszaút a múltba. Együtt fogunk élni, együtt fogjuk fejleszteni ezt a gazdag, történelmi öröksége és az itt élő emberek révén gazdag területet" - idézte Turcsakot az Egységes Oroszország párt sajtószolgálata.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ismételten azt mondta, hogy a "különleges hadművelet" a tervek szerint halad. A szóvivő ezt arra reagálva hangoztatta, hogy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök az AP amerikai hírügynökségnek nyilatkozva csütörtökön hangot adott véleményének, miszerint a művelet "elhúzódott", amire nem számított.
A szóvivő ígéretet tett rá, hogy
"megfelelő időben" közzé fogják majd tenni a bucsai "provokáció" kitervelőire vonatkozó információkat.
Erre a témára azért tért ki, mert Lukansenka ugyanebben interjúban azt állította, hogy Bucsába Lvivből (Lembergből) britek érkeztek, hogy információs támadást készítsenek elő.
A Kijevhez közeli Bucsában április elején, nem sokkal az orosz erők kivonulása után nagyszámú erőszakos halált halt civil holttestét találták meg. Ukrajna és a nyugati országok zöme tömeggyilkosság elkövetésével vádolta meg az orosz hadsereget, amit Moszkva elutasít.
Nem kívánta kommentálni Lukasenkának azt a kijelentését, hogy Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna "bizonyos körülmények között" harcolhat majd Lengyelországgal Ukrajna területi épségéért. Hozzátette ugyanakkor, hogy "Lengyelországból fenyegetés érheti Ukrajna területi integritását".
Az orosz elnöki szóvivő valótlannak nevezte az állítást, miszerint Oroszország gabonát lop Ukrajnából. Peszkov nem kommentálta azt a több ukrán forrásban megjelent hírt, hogy egy orosz hadihajót - az Admiral Makarov fregattot - találat érte a Fekete-tengeren. Mint mondta, a Kremlnek erről nincs tudomása.
Nem kívánta kommentálni az izraeli miniszterelnöki hivatal közleményét sem, miszerint Vlagyimir Putyin orosz elnök bocsánatot kért Naftali Bennett izraeli kormányfőtől,
amiért Szergej Lavrov külügyminiszter egy interjúban azt mondta, hogy Hitlerben is zsidó vér folyhatott, mint Volodimir Zelenszkij ukrán elnökben. Hozzátette, hogy a két ország folytatja a "bizalmi és baráti" párbeszédet.
Kirill, Moszkva és Oroszország pátriárkája pénteken felhívta a hívőket: imádkozzanak azért, hogy ne legyen újabb világháború. Az egyházfő a történelem jelenlegi időszakát nehéznek, veszélyesnek és sorsdöntőnek nevezte Oroszország szempontjából.
Alekszandr Zajcev, az orosz külügyminisztérium tájékoztatási és sajtóosztályának helyettes vezetője megerősítette, hogy Oroszország nem fog nukleáris fegyvert bevetni Ukrajnában, mert ez nem áll összhangban a Moszkva által "különleges hadműveletnek" nevezett ukrajnai háború feladataival. Rámutatott, hogy a nukleáris fegyver alkalmazásának forgatókönyveit lefektették az orosz doktrinális dokumentumokba, és Moszkva abból indul ki, hogy az atomháborúnak nem lehet győztese, ezért nem szabad kirobbantani.
A diplomata azt is mondta, hogy az orosz-ukrán tárgyalások "stagnálnak".
A Moszkva által függetlennek elismert donyecki és a luhanszki "népköztársaság" vezetői pénteken kinevezték a két entitás moszkvai nagykövetét
Olga Makejeva és Rogyion Mirosnyik személyben.
A VCIOM állami közvélemény-kutató intézet szerint az orosz állampolgárok Vlagyimir Putyin elnök iráni bizalma egy hét alatt 0,9 százalékponttal nőtt, és elérte a 81,5 százalékot. A felmérést április 25-30. között végezték egy 1600 fős felnőtt mintán.
Az áprilisi spontán bizalmi index - e mérés során a válaszadók maguk nevezhették meg, hogy kiben bíznak meg - Putyin esetében 42,4 százalékos volt volt, ami 0,7 pontos csökkenést jelent a korábbi mutatóhoz képest. A lista második helyen Szergej Lavrov állt 21 százalékkal (mínusz 1,8 pont), a harmadikon pedig Szergej Sojgu védelmi miniszter 18,9 százalékkal (mínusz 2,2 pont).
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) pénteken bírósághoz fordult annak érdekében, hogy elrendelje Alekszandr Nyevzorov ellenzéki újságíró in absentia letartóztatását, az orosz fegyveres erők megrágalmazása címén. Nyevzorov ellen szerdán körözést adtak ki.
(A nyitóképen: Az ukrán hadsereg tisztje megvizsgál egy gabonaraktárt, amelyet az orosz erők ágyúztak le 2022. május 6-án, Herszon megye frontvonalai közelében, Novovoroncovkában. A régió tartományi fővárosa, Herszon, nem sokkal a február 24-i inváziókezdet után orosz kézre került, mivel Moszkva szárazföldi hidat akart létrehozni a Krím-félsziget és a keleti Donbász-régió között.)