Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Vlagyimir Putyin orosz elnök videokonferencia keretében tárgyal az orosz biztonsági tanács tagjaival a Moszkva melletti vidéki rezidenciáján, Novo-Ogarjovóban 2022. április 7-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Mihail Klimentyev

Vlagyimir Putyin: újraindul az orosz Hold-program

Augusztus 22-én indul a misszió.

Oroszország újraindítja Hold-programját – jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök a távol-keleti Vosztocsnij űrrepülőtéren kedden, az űrhajózás napja alkalmából megtartott kitüntetési ünnepségen.

"Folytatjuk az új generációs szállítójármű és a nukleáris űrenergetikai technológiák létrehozását, amiben nyilvánvalóan nagyon jó eredményeink és egyértelmű előnyeink vannak. Újraindítjuk a Hold-programot" – mondta az orosz államfő.

Putyin hangsúlyozta, hogy Oroszország minden tervét meg fogja valósítani az űrszférában, annak ellenére, hogy kívülről megpróbálják akadályozni a fejlődését.

Arról is szólt, hogy Moszkva kész a nemzetközi együttműködésre az erre hajlandó partnerekkel. Leszögezte, hogy Oroszország nem készül elszigetelődni és hogy Oroszországot lehetetlen elszigetelni. Emlékeztetett rá, hogy a Szovjetunió az országot sújtó totális szankciók ellenére is képes volt elsőként műholdat és embert az űrbe felbocsátani, szovjet űrhajós tette meg az első űrsétát, és szovjet volt az első Hold-szonda és az első női űrhajós is.

Az orosz elnök az űrközpontba meghívott fehérorosz hivatali partnere jelenlétében sürgette, hogy a Roszkozmosz orosz űrvállalat biztosítson repülési lehetőséget fehérorosz űrhajósok számára. Kitért a két ország közötti együttműködés lehetőségeire, Vosztocsnij továbbépítésétől kezdve a plazmahajtómű kifejlesztéséig. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök egyebek között azt hangoztatta, hogy Fehéroroszország minden helyzetben Oroszország mellett marad és kész az együttműködés megerősítésére.

Alekszandr Mitykin, a Lavocskin Tudományos és Ipari Társaság elektromos rendszerekért felelős helyettes főkonstruktőre a RIA Novosztyi hírügynökség szerint pénteken közölte, hogy Oroszország – 46 évi kihagyás után – a tervek szerint augusztus 22-én ismét missziót indít a Holdra.

  • A Luna 25 automata állomás a Föld körül keringő égitest déli pólusán gyakorolja a lágy leszállást és kutatásokat fog végezni a Hold felszínén.
  • A Luna-26 a tervek szerint 2024-ben indul térképészeti küldetésre,
  • a Luna-27 várhatóan 2025-ben a talajt fogja tanulmányozni,
  • a Luna-28 pedig, előreláthatóan valamikor 2027–2028-ban talajmintát gyűjt majd és folytatja az orosz űrhajósok leszállási technikájának kidolgozását.
Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Az egész világot bejárta az Alternatíva Németországnak (AfD) két héttel ezelőtti választási győzelme Szász-Anhaltban, történelmi léptékű fejlemény ugyanis, hogy a második világháború óta először kerülhet egy szélsőjobboldaliként számontartott párt valamely német tartomány élére. A szász-anhalti diadal előtt, 2024-ben Türingiában már ugyan az AfD szerezte a legtöbb voksot, de kormányt nem tudott alakítani. A „választási szuperévnek” azonban nincs vége, ma újabb tartományokban járulnak az urnákhoz Németországban, a két szavazás pedig nemcsak a radikális, populista jobboldal folytatódó előretörése miatt kecsegtet izgalmakkal, hanem azért is, mert a szász-anhalti eredmény láttán az AfD-ellenes szavazók is lázba jöhetnek. Mutatjuk, mire érdemes figyelni Berlinben és Mecklenburg-Előpomerániában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×