eur:
409.43
usd:
374.78
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Twitter/Mateusz Morawiecki

Lengyelország várna némi EU-s pénzt a kétmillió menekült befogadásáért

Az ukrajnai menekültek befogadását segítő uniós pénzügyi támogatást szorgalmazott Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő hétfőn a belga hivatali partnerével, Alexander De Croóval közös varsói sajtóértekezleten.

Lengyelország több, mint 2 millió ukrajnai menekültet fogadott be - erősítette meg a kétoldalú tárgyalásokat követő sajtókonferencián Morawiecki. Aláhúzta: a befogadást emberségesen bonyolítják.

Arra szólította fel az Európai Bizottságot (EB), hogy támogassa a lengyelországi befogadást úgy, ahogyan ezt a múltban Törökország esetében tette. A lengyel kormányfő ezzel az EB 2016-ban létrehozott, 6 milliárd eurós pénzügyi alapjára utalt, amellyel a migrációs válság törökországi kezelését segítették.

Varsó eddig "saját lehetőségei keretében" állja az ukrajnai menekültek befogadásának költségeit - hangsúlyozta Morawiecki, hozzátéve: kormánya "egyre intenzívebb" párbeszédet folytat az EB-vel annak érdekében, hogy ez ügyben Lengyelországra vonatkozóan is érvényesüljön az uniós rendszer.

Múlt héten a lengyel sajtó Johannes Hahn uniós költségvetési és igazgatási biztos európai parlamenti felszólalását idézte, mely szerint "még túl korai" lenne konkrét, a Törökországnak odaítélthez hasonló pénzügyi támogatást előirányozni az ukrajnai menekülteket befogadó uniós tagállamoknak.

Morawiecki a Moszkvával szemben az ukrajnai háború miatt kivetett szankciók fokozása mellett foglalt állást. "Az olyan brutális rendszerrel, mint amilyen a moszkvai fasiszta rezsim, nem lehet tárgyalni, hanem rá kell kényszeríteni, hogy hagyjon fel a háborús brutalitással" - fogalmazott, aláhúzva az egész Európai Unió hatékony fellépésének fontosságát.

Alexander De Croo szükségesnek látta, hogy a jelenlegi uniós szankciócsomagok után újabbakat is foganatosítsanak. Még jobban meg kell nehezíteni Oroszország hozzáférését a pénzügyi piacokhoz - emelte ki a belga kormányfő. Fontosnak nevezte az energetikai átalakítást, a függetlenedést az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól.

A belga szövetségi kormányfő hangsúlyozta a háborús bűntettek elkövetéséért felelős személyek felelősségre vonásának szükségességét is.

Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×