Infostart.hu
eur:
360.77
usd:
309.05
bux:
151539.19
2026. augusztus 26. szerda Izsó
Illegális bevándorlók a litvániai Rudninkai gyakorlótéren létesített sátortábor területén Vilniustól délre 2021. augusztus 4-én. Az év eleje óta 3800 illegális bevándorlót tartóztattak fel a litván-fehérorosz határon. Litvánia azzal gyanúsítja Fehéroroszországot, hogy Bagdadból és Isztambulból közvetlen repülőjáratokon utaztat be, többségében iraki migránsokat, hogy aztán illegálisan az Európai Unió területére küldje őket tovább.
Nyitókép: MTI/AP/Mindaugas Kulbis

Elemző: felgyorsulhat a menedékkérők kitoloncolása az EU-ból

Precedenst teremthet a lipcsei bíróságon két iraki menekült ügyében hozott döntés, ami Németország elhagyására szólította fel őket. A migránsokat korábban Görögországban már menekültként elismerték, így Németországban nem jogosultak ismételt védelemre – ismertette az InfoRádióban Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.

A Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal elutasította az iraki állampolgárok kérelmét, ezért a lipcsei Szövetségi Közigazgatási Bíróság 2026. február 19-én Németország önkéntes elhagyására szólított fel két iraki állampolgárt, akik Görögország után Németországban is menedékjogért folyamodtak.

„Korábban két alsóbb szintű bíróság eltérően ítélt meg hasonló ügyeket: a stuttgarti törvényszék hatályon kívül helyezett egy kitoloncolási határozatot, mivel a Görögországban korábban megadott menekültstátusz elismerését Németországra nézve is kötelező érvényűnek tekintette. Ezzel szemben a kölni bíróság elutasított egy korábbi menedékjogi kérelmet, és fenntartotta a kitoloncolási határozatot” – idézte fel az InfoRádióban a Migrációkutató Intézet vezető elemzője. Dócza Edith Krisztina elmondta, hogy a Szövetségi Közigazgatási Bíróság a kölni testület álláspontját tekintette irányadónak, amely alapján a két iraki állampolgár ügyében is kitoloncolást elrendelő határozat született.

A döntés után Berlin a korábban Görögországban védelmet kapott személyek kiutasítását széles körben alkalmazhatja.

Felhívta a figyelmet, hogy a két iraki állampolgár Németországban nem jogosult ismételt védelemre, így a bíróság a kérelmezőket az ország elhagyására kötelezte, ha nem hagyják el Németország területét önként, akkor a hatóságok kitoloncolják őket a származási országba.

Németországban meglehetősen magas azoknak az érintettek a száma, akik korábban más országban, például Görögországban már védelemben részesültek. Dócza Edith Krisztina ismertetése szerint 2024-ben több mint 26 ezer menedékkérelmet nyújtottak be olyan migránsok, akik már korábban rendelkeztek görögországi menekültstátusszal. A 2025 első kilenc hónapjában, a nyilvánosság hozott adatok szerint több mint 110 ezer ilyen kérelmet fogadtak be.

„Ezek a kérelmezők valamelyik frontországban léptek be, és onnantól kezdve továbbhaladtak más, belsőbb európai országba. Nemcsak Görögországba érkezettekről beszélhetünk, hanem Olaszországba, Spanyolországba érkezettekről, illetve akár még Magyarországot is tekinthetjük ilyen belépési kapunak” – sorolta az elemző.

Európai hatás

Dócza Edith Krisztina a lipcsei bírósági döntés kapcsán úgy látja, hogy a menedékkérők visszaküldésének felgyorsítására irányuló politikai szándék erősödik Németországban, és európai uniós szinten is tapasztalható ez a tendencia. Hozzátette, hogy erre ösztökél a június közepén életbe lépő migrációs és menekültügyi paktum is, legalábbis az Európai Bizottság ebben bízik.

Az Európai Unió migrációs és menekültügyi paktumának hatékonysága ugyanakkor meglehetősen kétséges az elemző szerint, mivel több uniós tagállam, köztük Magyarország is elutasítja. „Egyes kormányok – akik részt vesznek az uniós intézkedésben – azt közölték, hogy nem fogják átvenni a bevándorlókat a frontországoktól, inkább fizetnek helyette, a megállapodás szerint 20 ezer euró/fős büntetési kötelezettséggel” – fejtette ki a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.26. szerda, 18:00
Szabó Álmos
úszóedző, Illés Fanni, Pap Bianka és Milák Kristóf mestere
Tisza-kormány: Magyar Péter már a második kormányfői ciklusára is készül, kiderültek az átírt 2026-os költségvetés részletei is

Tisza-kormány: Magyar Péter már a második kormányfői ciklusára is készül, kiderültek az átírt 2026-os költségvetés részletei is

A Tisza-kormány hétfőn nyilvánosságra hozta a 2026-os költségvetés felülvizsgált változatát, amely mintegy 700 milliárd forintos megtakarítást irányoz elő, és 500 milliárd forintos Havária Alapot hoz létre az aszály és az energiaválság kezelésére. Emellett fontos mérföldkőhöz ért a kormány vagyonvisszaszerzési programja: kiderült a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöki posztjára pályázó három versenyben maradt jelölt neve, akiket kedden és szerdán hallgatnak meg. Kedden Orbán Anita külügyminiszter azt is bejelentette, hogy feljelentést tett a Külügyminisztérium 2020-as Covid-beszerzéseinek ügyében, amely főként a lélegeztetőgépeket érinti. A nap folyamán Magyar Péter miniszterelnök is megszólalt a feljelentésekkel kapcsolatban és felszólította az előző rendszer haszonélvezőit, hogy kövessék a Duna Aszfalt példáját és adják vissza a jogosulatlanul szerzett közpénzt az államnak. A kormányfő délután arról is beszélt, hogy az ambiciózus célok miatt a gyors, esetenként rendkívüli kormányzati intézkedések a jövőben is megmaradhatnak, pihenni majd 7 év és 8 hónap múlva lesz lehetősége.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×