Infostart.hu
eur:
383.83
usd:
333.03
bux:
0
2026. április 6. hétfő Bíborka, Vilmos
Illegális bevándorlók a litvániai Rudninkai gyakorlótéren létesített sátortábor területén Vilniustól délre 2021. augusztus 4-én. Az év eleje óta 3800 illegális bevándorlót tartóztattak fel a litván-fehérorosz határon. Litvánia azzal gyanúsítja Fehéroroszországot, hogy Bagdadból és Isztambulból közvetlen repülőjáratokon utaztat be, többségében iraki migránsokat, hogy aztán illegálisan az Európai Unió területére küldje őket tovább.
Nyitókép: MTI/AP/Mindaugas Kulbis

Elemző: felgyorsulhat a menedékkérők kitoloncolása az EU-ból

Precedenst teremthet a lipcsei bíróságon két iraki menekült ügyében hozott döntés, ami Németország elhagyására szólította fel őket. A migránsokat korábban Görögországban már menekültként elismerték, így Németországban nem jogosultak ismételt védelemre – ismertette az InfoRádióban Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.

A Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal elutasította az iraki állampolgárok kérelmét, ezért a lipcsei Szövetségi Közigazgatási Bíróság 2026. február 19-én Németország önkéntes elhagyására szólított fel két iraki állampolgárt, akik Görögország után Németországban is menedékjogért folyamodtak.

„Korábban két alsóbb szintű bíróság eltérően ítélt meg hasonló ügyeket: a stuttgarti törvényszék hatályon kívül helyezett egy kitoloncolási határozatot, mivel a Görögországban korábban megadott menekültstátusz elismerését Németországra nézve is kötelező érvényűnek tekintette. Ezzel szemben a kölni bíróság elutasított egy korábbi menedékjogi kérelmet, és fenntartotta a kitoloncolási határozatot” – idézte fel az InfoRádióban a Migrációkutató Intézet vezető elemzője. Dócza Edith Krisztina elmondta, hogy a Szövetségi Közigazgatási Bíróság a kölni testület álláspontját tekintette irányadónak, amely alapján a két iraki állampolgár ügyében is kitoloncolást elrendelő határozat született.

A döntés után Berlin a korábban Görögországban védelmet kapott személyek kiutasítását széles körben alkalmazhatja.

Felhívta a figyelmet, hogy a két iraki állampolgár Németországban nem jogosult ismételt védelemre, így a bíróság a kérelmezőket az ország elhagyására kötelezte, ha nem hagyják el Németország területét önként, akkor a hatóságok kitoloncolják őket a származási országba.

Németországban meglehetősen magas azoknak az érintettek a száma, akik korábban más országban, például Görögországban már védelemben részesültek. Dócza Edith Krisztina ismertetése szerint 2024-ben több mint 26 ezer menedékkérelmet nyújtottak be olyan migránsok, akik már korábban rendelkeztek görögországi menekültstátusszal. A 2025 első kilenc hónapjában, a nyilvánosság hozott adatok szerint több mint 110 ezer ilyen kérelmet fogadtak be.

„Ezek a kérelmezők valamelyik frontországban léptek be, és onnantól kezdve továbbhaladtak más, belsőbb európai országba. Nemcsak Görögországba érkezettekről beszélhetünk, hanem Olaszországba, Spanyolországba érkezettekről, illetve akár még Magyarországot is tekinthetjük ilyen belépési kapunak” – sorolta az elemző.

Európai hatás

Dócza Edith Krisztina a lipcsei bírósági döntés kapcsán úgy látja, hogy a menedékkérők visszaküldésének felgyorsítására irányuló politikai szándék erősödik Németországban, és európai uniós szinten is tapasztalható ez a tendencia. Hozzátette, hogy erre ösztökél a június közepén életbe lépő migrációs és menekültügyi paktum is, legalábbis az Európai Bizottság ebben bízik.

Az Európai Unió migrációs és menekültügyi paktumának hatékonysága ugyanakkor meglehetősen kétséges az elemző szerint, mivel több uniós tagállam, köztük Magyarország is elutasítja. „Egyes kormányok – akik részt vesznek az uniós intézkedésben – azt közölték, hogy nem fogják átvenni a bevándorlókat a frontországoktól, inkább fizetnek helyette, a megállapodás szerint 20 ezer euró/fős büntetési kötelezettséggel” – fejtette ki a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a határról: egyelőre nincs veszélyben Magyarország gázellátása, de észnél kell lenni!

Orbán Viktor a határról: egyelőre nincs veszélyben Magyarország gázellátása, de észnél kell lenni!

Orbán Viktor húsvéthétfő reggel sajtótájékoztatót tartott Kiskundorozsmán, a Török Áramlat gázvezeték magyar szakaszának a kezdetén. A miniszterelnök ellenőrizte az infrastruktúrát, miután vasárnap robbanóanyagot találtak a gázvezeték szerbiai szakaszánál.

Húsvéthétfő – egy nap életigenlésről, vízről, haddelhaddról, termékensyégről és egy nagy félreértésről

Immár kilenc éve, hogy négy nap most egyben munkaszünet a nagypéntek piros betűs ünneppé tétele által, de a „kötelező pihenésnél” természetesen ez az ünnep is több, igaz, a „vallás” húsvétja után a hétfő már „a népé”. 1936-ban is az volt, a Kádár-korszakban is, hivatalos, törvény általi munkaszüneti nappá viszont mindössze az ezredforduló tája óta vált húsvéthétfőn. Úgyhogy adunk is rá néhány tippet, miután jól kilocsolkodtuk magunkat!
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Zöld fordulat a gyakorlatban: mi áll az energiaátmenet útjában Magyarországon?

Zöld fordulat a gyakorlatban: mi áll az energiaátmenet útjában Magyarországon?

A megújuló technológiák ma már sok esetben piaci alapon is versenyképes alternatívát jelentenek, és ezzel együtt új lendületet kapott az energiaátmenet is. Feldmájer Benjámin, a Schneider Electric Zrt. fenntarthatósági vezetője szerint a következő évek tempóját az is meghatározza majd, mennyire nő össze az energetika a digitalizációval, ugyanis a prosumer modell és a tömegesen megjelenő termelők miatt a rendszer egyre inkább adatvezérelt, automatizált irányítást igényel. A szakértőt többek között arról kérdeztük, mi jelenti ma Magyarországon a szűk keresztmetszet az elektrifikációban és a megújuló kapacitások bővülésében, hol jöhet a legnagyobb energiahatékonysági ugrás a következő években, és milyen pontokon ütköznek legélesebben a vállalati fenntarthatósági célok a költség- és megtérülési elvárásokkal? Feldmájer Benjamin kitért arra is, hogy a fenntarthatósági szempontok egyre inkább szabályozói oldalról is megjelennek, az Európai Unió például kivezeti az egyik legerősebb üvegházhatású gáznak számító SF6 használatát az energiaelosztásban is, ez pedig újabb alkalmazkodási kényszert jelent az iparági szereplők számára. A Schneider Electric épp ezért az SF6 helyett tisztított és sűrített levegőt használ az RM AirSeT kapcsolóberendezésekben.  Több éves fejlesztés eredményeképp pedig a környezetkímélőbb technológia a gyakorlatban az SF6-os megoldással azonos szintű teljesítményt nyújt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. április 6. 07:40
×
×