Infostart.hu
eur:
378.38
usd:
320.94
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Emmanuel Macron francia elnök (j) és felesége, Brigitte Macron (b) a szavazófülkében állnak a francia elnökválasztás első fordulójában az észak-franciaországi Le Touquet egyik  szavazóhelyiségében 2022. április 10-én.
Nyitókép: MTI/EPA/AP pool/Thibault Camus

Alacsony a részvétel a francia elnökválasztáson

A választásra jogosultak mintegy harmada az utolsó napokig a bizonytalanok táborát erősítette.

A választásra jogosultak 25,48 százaléka adta le vasárnap délig szavazatát a francia elnökválasztás első fordulójában, ami három százalékkal kevesebb, mint az előző, öt évvel ezelőtti voksoláskor - közölte a belügyminisztérium.

A viszonylag alacsony részvételi arány az előrejelzéseknél valamivel magasabb, és nem éri el a húsz évvel ezelőtti negatív rekordot. Akkor délig a jogosultaknak csak a 21,4 százaléka voksolt.

Csaknem 49 millió választópolgár választja ki vasárnap a 12 jelölt közül azt a kettőt, akik április 24-én a második fordulóban megmérkőzhetnek az államfői posztért. A felmérések szerint Emmanuel Macron jelenlegi elnöknek (26-27 százalék) és a szuverenista jobboldali Marine Le Pennek (24-25 százalék) van esélye arra, hogy bejusson a második fordulóba, amely az öt évvel ezelőtti párbaj visszavágójának ígérkezik.

Mind a 12 jelölt már délelőtt leadta szavazatát: Emmanuel Macron az észak-franciaországi Le Toquet üdülőhelyen, ahol feleségével egy családi ház tulajdonosa, Marine Le Pen pedig a közeli Hénin-Beaumont nevű kisvárosban, amely pártja, a Nemzeti Tömörülés egyik fő bázisa.

A mozgósítás a választás egyik meghatározó eleme lehet, miután a választásra jogosultak mintegy harmada az utolsó napokig a bizonytalanok táborát erősítette.

A baloldali jelöltek közül a legjelentősebb, 15-16 százalékos támogatottságot élvező radikális Jean-Luc Mélenchon abban bízik, hogy ő az egyetlen, aki beleszólhat a Le Pen-Macron párharcba, és bejuthat a második fordulóba.

Le Pen és Mélenchon a nemzetközi kérdésekben az államfővel teljesen ellentétes álláspontot képvisel. Mindkét radikális jelölt az európai integráció ellen száll síkra, és kiléptetné Franciaországot a NATO katonai parancsnokságából.

Amióta a felmérések szerint a Nemzeti Tömörülés jelöltje felzárkózott a jelenlegi államfő mellé, és a verseny fej-fej mellett halad kettejük között, több elnökjelölt már előre jelezte, hogy a Le Pen elleni fellépésre fogja kérni választóit a második forduló előtt. Az államfő környezete ugyanakkor elismerte, hogy az úgynevezett "köztársasági front", amely öt évvel ezelőtt kétharmados többséghez segítette Emmanuel Macront, 2022-ben már nem biztos, hogy működni fog.

Marine Le Pen és pártja, a Nemzeti Tömörülés úgy véli, hogy "még soha nem álltak olyan közel a győzelemhez, mint most". Bár a kampány elején a másik radikális jobboldali jelölt, Eric Zemmour publicista veszélyt jelentett Marine Le Pen számára, egyben megosztó radikális megszólalásaival lehetővé tette az elnökválasztáson harmadik alkalommal induló szuverenista politikusnak, hogy a korábbiaknál mérsékeltebbnek tűnjön, és szélesíteni tudja táborát - állapították meg az elemzők.

Miközben Zemmour kizárólag bevándorlás- és iszlámellenes témákkal kampányolt, Marine Le Pen a franciákat első helyen nyugtalanító vásárlóerő-javításról beszélt. Jóllehet választási programja továbbra is radikális a bevándorlást és az államszervezést illetően, a Nemzeti Tömörülés jelöltje utolsó nagygyűlésein elsősorban az áfa mérsékléséről és egyéb gazdasági kérdésekről szólt.

Az ukrán-orosz konfliktusban vállalt közvetítői szerepe miatt a jelenlegi elnök - aki öt évvel ezelőtti megválasztása óta megszakítás nélkül a felmérések élén állt - a tervezettnél később kezdte meg kampányát, s eközben szuverenista riválisa és közte a közvélemény-kutatók szerint a különbség olyannyira, a háromszázalékos hibahatárra csökkent, hogy most először matematikailag Marine Le Pen győzelme is lehetségessé vált. Ha most tartanák a második fordulót, a pénteken megjelent öt felmérés szerint Macron 51-54 százalékot érne el, Le Pent pedig a választók 46-49 százaléka támogatná.

Az első hivatalos eredmények a voksolás este nyolc órai befejezése után várhatók.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×